Az arany lámpatartó

8 Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: ² Szólj Áronhoz, és mondd meg neki: Úgy rakd föl a lámpatartóra a mécseseket, hogy a hét mécses előre világítson. ³ Áron így is tett: úgy rakta föl a lámpatartóra a mécseseket, hogy azok előre világítsanak, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. ⁴ A lámpatartó aranyból készült, ötvösmunkával; a szára is meg a virága is ötvösmunka volt. Arra a mintára készítette el Mózes a lámpatartót, amelyet az ÚR mutatott neki.

A léviták szolgálatba állítása

⁵ Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: ⁶ Válaszd külön a lévitákat Izráel fiai közül, és tisztítsd meg őket. ⁷ Ezt cselekedd velük, hogy megtisztuljanak: hints rájuk vétektől megtisztító vizet, egész testüket borotválják le, mossák ki ruhájukat, hogy tiszták legyenek. ⁸ Vegyenek egy bikaborjút és hozzá ételáldozatul olajjal gyúrt finomlisztet. Egy másik bikaborjút pedig végy vétekáldozatul. ⁹ Vezesd a lévitákat a kijelentés sátra elé, és gyűjtsd össze Izráel fiainak egész közösségét. ¹⁰ Azután vezesd a lévitákat az ÚR színe elé, és Izráel fiai tegyék kezüket a lévitákra. ¹¹ Áron pedig ajánlja fel a lévitákat mint Izráel fiai felmutatott áldozatát az ÚRnak, hogy ők végezzék az ÚR szolgálatát. ¹² A léviták tegyék kezüket a bikák fejére, te pedig készítsd el az egyik bikát vétekáldozatul, a másikat pedig égőáldozatul az ÚRnak, engesztelésül a lévitákért. ¹³ Állítsd a lévitákat Áron és fiai elé, és ajánld fel őket felmutatott áldozatul az ÚRnak! ¹⁴ Így válaszd külön a lévitákat Izráel fiaitól, hogy a léviták az enyémek legyenek. ¹⁵ Csak azután kezdhetik el a léviták a szolgálatot a kijelentés sátránál, miután megtisztítottad és felmutatott áldozatul felajánlottad őket. ¹⁶ Mert nekem szóló adományok ők Izráel fiai között. Őket választottam ki magamnak Izráel fiai közül minden elsőszülött helyett, aki anyja méhét megnyitja. ¹⁷ Mert enyém Izráel fiai között minden elsőszülött, akár embertől, akár állattól való. Akkor szenteltem őket magamnak, amikor lesújtottam Egyiptom földjén minden elsőszülöttre. ¹⁸ Valamennyi elsőszülött helyett a lévitákat választottam ki magamnak Izráel fiai közül, ¹⁹ és Izráel fiai közül a lévitákat adományként Áronnak és fiainak adtam, hogy Izráel fiai helyett ők végezzék a szolgálatot a kijelentés sátránál. Szerezzenek engesztelést Izráel fiaiért, hogy ne sújtsa csapás Izráel fiait, ha a szentélyhez közelednek.
²⁰ Mózes, Áron és Izráel fiainak egész közössége eszerint járt el a lévitákkal. Mindenben úgy jártak el Izráel fiai a lévitákkal, ahogyan Mózesnek megparancsolta az ÚR. ²¹ A léviták megtisztították magukat vétkeiktől, és kimosták ruhájukat. Áron pedig felajánlotta őket ajándékul az ÚRnak, és engesztelést végzett értük Áron, hogy megtisztítsa őket. ²² Csak azután kezdték meg a léviták szolgálatukat a kijelentés sátránál, Áron és fiai irányításával. Úgy jártak el a lévitákkal kapcsolatban, ahogyan Mózesnek megparancsolta az ÚR.
²³ Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: ²⁴ Még ez is a lévitákra tartozik: a huszonöt éven felüli lévita hadköteles, és végezzen szolgálatot a kijelentés sátránál. ²⁵ Ötvenéves korában pedig vonuljon vissza a szolgálatot végzők seregéből, és ne végezzen tovább szolgálatot, ²⁶ segédkezhet a kijelentés sátránál tennivalóik elvégzésében a testvéreinek, szolgálatot azonban ne végezzen. Így szabd meg a léviták tennivalóit.

A páska megünneplése

9 Azután így beszélt Mózeshez az ÚR a Sínai-pusztában, a második év első hónapjában azután, hogy kijöttek Egyiptomból: ² Készítsék el Izráel fiai a páskát a megszabott időben. ³ Ennek a hónapnak a tizennegyedik napján, estefelé készítsék el a megszabott időben. Egészen a rá vonatkozó rendelkezések és előírások szerint készítsétek el. ⁴ Megmondta tehát Mózes Izráel fiainak, hogyan készítsék el a páskát. ⁵ El is készítették a páskát az első hónap tizennegyedik napján, estefelé a Sínai-pusztában. Mindenben úgy jártak el Izráel fiai, ahogyan Mózesnek megparancsolta az ÚR.
⁶ Néhány férfi azonban tisztátalan volt emberi holttest miatt, és így nem készíthették el a páskát azon a napon. Ezért Mózes és Áron elé járultak azon a napon ⁷ ezek a férfiak, és ezt mondták: Mi emberi holttest miatt vagyunk tisztátalanok. Miért kellene megtagadni tőlünk, hogy áldozatot mutathassunk be az ÚRnak a megszabott időben, Izráel fiaival együtt? ⁸ Mózes ezt felelte nekik: Várjatok, míg meghallom, mit parancsol rólatok az ÚR.
⁹ Ekkor így beszélt Mózeshez az ÚR: ¹⁰ Mondd meg Izráel fiainak: Ha valaki holttest miatt tisztátalanná válik, vagy messze úton van közületek vagy utódaitok közül, az is készítsen páskát az ÚRnak. ¹¹ Ők a második hónap tizennegyedik napján, estefelé készítsék el, és kovásztalan kenyérrel meg keserű füvekkel egyék meg. ¹² Ne hagyjanak belőle reggelre, és a csontját sem szabad eltörni. Mindenben úgy készítsék el, ahogy a páskára vonatkozó rendelkezés szól.
¹³ De ha valaki tiszta, és úton sincs, mégis elmulasztja a páskát elkészíteni, azt az embert ki kell irtani népe közül, mert nem mutatott be áldozatot az ÚRnak a megszabott időben. Az ilyen embernek bűnhődnie kell. ¹⁴ Ha jövevény tartózkodik köztetek, és elkészíti az ÚR páskáját, ő is a páskára vonatkozó rendelkezés és előírás szerint járjon el. Ugyanaz a rendelkezés vonatkozzék rátok: a jövevényre és az ország szülötteire is.

A felhő és tűzoszlop

¹⁵ Amikor a hajlékot fölállították, felhő borította be a hajlékot, a bizonyság sátrát, estétől reggelig pedig tűz alakjában volt a hajlék fölött. ¹⁶ Így volt ez mindig: felhő borította be, éjjel pedig az, ami tűznek látszott. ¹⁷ Valahányszor fölemelkedett a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott. ¹⁸ Az ÚR parancsa szerint indultak el Izráel fiai, és az ÚR parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a hajlékon nyugodott. ¹⁹ Ha a felhő hosszabb ideig maradt a hajlék fölött, megtartották Izráel fiai az ÚR rendelkezését, és nem indultak el. ²⁰ Megtörtént, hogy a felhő csak néhány napig maradt a hajlék fölött; akkor is az ÚR parancsa szerint maradtak a táborban, és az ÚR parancsa szerint indultak el. ²¹ Megtörtént, hogy a felhő csak estétől reggelig volt ott, reggel pedig már föl is emelkedett a felhő: ilyenkor ők is elindultak. Akár nappal, akár éjjel emelkedett föl a felhő, ők elindultak. ²² Akár két napig, akár egy hónapig vagy még hosszabb ideig nyugodott is a felhő a hajlék fölött, a táborban maradtak Izráel fiai, és nem indultak el. De ha fölemelkedett, elindultak. ²³ Az ÚR parancsa szerint maradtak a táborban, és az ÚR parancsa szerint indultak el. Megtartották az ÚR rendelkezését, az ÚR Mózesnek adott parancsa szerint.

Az ezüstharsonák

10 Azután így szólt Mózeshez az ÚR: ² Készíts két harsonát ötvösmunkával, ezüstből készítsd azokat. Ezeket használd a közösség összehívására és a táborok elindítására! ³ Amikor megfújják azokat, gyűljön hozzád az egész közösség a kijelentés sátrának a bejáratához. ⁴ Ha csak az egyiket fújják meg, gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel nemzetségfői. ⁵ Ha pedig riadót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak. ⁶ Ha másodszor is megfújjátok harsogva, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Harsogva kell megfújniuk az induláshoz. ⁷ De ha a gyülekezetet gyűjtitek össze, ne harsogva fújjátok. ⁸ A harsonákat Áron fiai, a papok fújják. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre. ⁹ Ha hadba indultok majd országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót: akkor majd megemlékezik rólatok Istenetek, az ÚR, és megszabadultok ellenségeitektől. ¹⁰ Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozataitokat és békeáldozataitokat bemutatjátok, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek.

Elindulás a Sínai-hegytől

¹¹ A második év második hónapjának a huszadik napján fölemelkedett a felhő a bizonyság hajlékáról. ¹² Izráel fiai pedig elindultak a Sínai-pusztából, és mentek táborhelyről táborhelyre, míg meg nem állapodott a felhő a Párán-pusztában. ¹³ Ekkor indultak el először az ÚRnak Mózes által adott parancsa szerint. ¹⁴ Először Júda fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Nahsón, Ammínádáb fia vezette. ¹⁵ Issakár fiai törzsének a seregét Netanél, Cúár fia vezette. ¹⁶ Zebulon fiai törzsének a seregét Elíáb, Hélón fia vezette. ¹⁷ Miután a hajlékot lebontották, elindultak Gérsón és Merárí fiai, a hajlék hordozói. ¹⁸ Azután Rúben táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Elícúr, Sedéúr fia vezette. ¹⁹ Simeon fiai törzsének a seregét Selumíél, Cúrísaddaj fia vezette. ²⁰ Gád fiai törzsének a seregét Eljászáf, Deúél fia vezette. ²¹ Majd elindultak a kehátiak is, a szentély hordozói; a többiek már fölállították a hajlékot, mire ők megérkeztek. ²² Azután Efraim fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Elísámá, Ammíhúd fia vezette. ²³ Manassé fiai törzsének a seregét Gamlíél, Pedácúr fia vezette. ²⁴ Benjámin fiai törzsének a seregét Abídán, Gidóní fia vezette. ²⁵ Majd Dán fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén mint az egész tábor utóvédje. Seregüket Ahíezer, Ammísaddaj fia vezette. ²⁶ Ásér fiai törzsének a seregét Pagíél, Okrán fia vezette. ²⁷ Naftáli fiai törzsének a seregét Ahíra, Énán fia vezette. ²⁸ Ez volt Izráel fiai táborbontásának a rendje seregeik szerint, valahányszor elindultak.
²⁹ Mózes így szólt Hóbábhoz, a midjáni Reúélnak, Mózes apósának a fiához: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta az ÚR: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert az ÚR jót ígért Izráelnek. ³⁰ De ő így felelt neki: Nem megyek, inkább visszamegyek hazámba, a rokonságomhoz. ³¹ Mózes ezt mondta: Ne hagyj el bennünket, hiszen te tudod, hol lehet tábort ütnünk a pusztában. Te légy a vezetőnk! ³² Ha velünk jössz, akkor részesíteni fogunk mindabban a jóban, amit velünk tesz az ÚR.
³³ Így indultak el az ÚR hegyétől háromnapi útra. A háromnapi úton az ÚR szövetségének ládája vonult előttük, hogy pihenőhelyet keressen nekik. ³⁴ Az ÚR felhője volt felettük nappal, amikor elindultak a táborból. ³⁵ Valahányszor elindult a láda, ezt mondta Mózes: Kelj föl, URam! Szóródjanak szét ellenségeid, gyűlölőid meneküljenek előled!

³⁶ Amikor pedig megállt, ezt mondta: Térj vissza, URam, Izráel ezreinek sokaságához!