Isten hűséges szeretete

11 Még gyermek volt Izráel, mikor megszerettem, Egyiptomból hívtam ki fiamat. ² Minél jobban hívtam őket, annál jobban távolodtak tőlem: a Baaloknak áldoztak, és a bálványoknak tömjéneztek. ³ Pedig én tanítottam járni Efraimot, kézen fogtam őket, de ők nem ismerték fel, hogy én viselem gondjukat. ⁴ Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet kötelékével. Úgy bántam velük, mint amikor valaki arcához emeli gyermekét: jóságosan enni adtam nekik. ⁵ Vissza fog térni Egyiptomba, vagy Asszíria lesz a királya, mert nem akarnak megtérni. ⁶ Fegyver pusztít városaiban, véget vet a fecsegésnek, és megemészti őket terveik miatt. ⁷ Népem megrögzötten elfordul tőlem. Hívják őt a Felségeshez, de senki sem mozdul. ⁸ Hogyan adnálak oda, Efraim, hogyan szolgáltatnálak ki, Izráel? Hogyan adnálak oda, mint Admát, hogyan bánnék veled úgy, mint Cebójimmal? Megindult a szívem, egészen elfogott a szánalom. ⁹ Nem izzó haragom szerint bánok vele, nem döntöm újból romlásba Efraimot, mert Isten vagyok én, nem ember. Szent vagyok köztetek, hogyan is törnék a vesztetekre? ¹⁰ Az URat fogják követni, mert oroszlánként ordít majd, és ha ordít, remegve jönnek fiai nyugat felől. ¹¹ Remegve jönnek Egyiptomból, mint a madár, és az asszírok földjéről, mint a galamb. Letelepítem majd őket házaikba – így szól az ÚR.

Izráel népe folytatja ősatyja bűneit

12 Hazugsággal fordult hozzám Efraim, Izráel háza pedig alattomosan. De Júda még Isten útján jár, a szentek népe állhatatos. ² Efraim szelet hajszol, a keleti szelet űzi egész nap, hazugságot és erőszakot szaporít: szövetséget kötnek Asszíriával, és olajat visznek Egyiptomba. ³ Pere van az ÚRnak Izráellel: megbünteti Jákóbot, ahogy megérdemli, tettei szerint fizet meg neki. ⁴ Már az anyaméhben rászedte testvérét, ereje teljében Istennel küzdött. ⁵ Küzdött az angyallal, és győzött, hogy az sírva könyörgött neki. Bételben talált rá, ott beszélt vele. ⁶ Bizony, az ÚR a Seregek Istene; az ÚR: ez az ő neve. ⁷ Térj hát meg Istenedhez, ragaszkodj az irgalomhoz és az igazsághoz, és reménykedj szüntelenül Istenedben! ⁸ Kalmár lett, hamis mérleg van a kezében, szeret harácsolni. ⁹ Efraim így beszél: Milyen gazdag lettem, nagy vagyonra tettem szert! Nem találhatnak bennem bűnt, semmit sem szereztem vétkesen. ¹⁰ De én, az ÚR vagyok a te Istened Egyiptom óta: újra sátorlakóvá teszlek, amilyen egykor voltál! ¹¹ Én szóltam a prófétákhoz, én adtam a sok látomást és a példázatokat a próféták által. ¹² Mivel Gileád gonosz, semmivé kell lennie! Gilgálban bikákat áldoznak, de oltáraikból kőhalmok lesznek a szántóföld szélén. ¹³ Jákób Arám mezejére menekült, egy asszonyért szolgált Izráel, egy asszonyért őrizte a nyájat. ¹⁴ De próféta által hozta föl az ÚR Izráelt Egyiptomból, és próféta által őrizte meg. ¹⁵ Efraim az elkeseredésig bosszantotta Urát, de ő megtorolja a vérontást, gyalázatos tetteiért megfizet neki.

Efraim hűtlensége és büntetése

13 Ha Efraim megszólalt, mindenki rettegett, naggyá lett Izráelben. De bűnbe esett Baallal, ezért meg kell halnia. ² Most is tovább vétkeznek, istenszobrot csináltak maguknak, ezüstbálványokat a maguk esze szerint: mindez mesterember készítménye csupán. Azt mondják: Ezeknek áldozzatok! Emberek borjúkat csókolgatnak! ³ Azért olyanok lesznek, mint a reggeli felhő és mint a korán tűnő harmat, mint a szérűről elsodort pelyva és mint a kémény füstje. ⁴ De én, az ÚR vagyok a te Istened Egyiptom óta. Nem ismerhetsz rajtam kívül Istent, nincs más szabadító, csak én. ⁵ Én gondoskodtam rólad a pusztában, a kiszikkadt földön. ⁶ De amikor eleget legeltek, jóllaktak és fölfuvalkodtak, ezért elfeledtek engem. ⁷ Úgy bánok hát velük, mint az oroszlán, párducként lesek rájuk az úton. ⁸ Rájuk támadok, mint a kölykét vesztett anyamedve, és föltépem a mellkasukat. Felfalom őket, mint a nőstény oroszlán, vadállatok szaggatják szét őket. ⁹ Az vitt romlásba téged, Izráel, hogy ellenem, segítőd ellen lázadtál. ¹⁰ Hol van a királyod? Szabadítsa meg városaidat! Hol vannak a bíráid? Hiszen te mondtad: Adj nekem királyt és vezéreket! ¹¹ Adok én neked királyt, de csak haragomban, el is fogom venni felindulásomban. ¹² Össze vannak gyűjtve Efraim bűnei, el vannak téve a vétkei. ¹³ Szülési fájdalmak jönnek, de a gyermek nem tudja a dolgát; nem bújik ki időben az anyaméhből. ¹⁴ Kiváltom őket a holtak hazájából, megváltom őket a haláltól. Hol van a tövised, halál? Hol a fullánkod, holtak hazája? Nincs bennem megbánás! ¹⁵ Bár kitűnik szépségével testvérei közül, eljön majd a keleti szél, az ÚR szele, mely a puszta felől támad, kiszárítja kútját, elapasztja forrását, megfosztja kincseitől, minden értékétől. 14 Megbűnhődik Samária, mert engedetlen volt Istenével szemben. Fegyver által esnek el, csecsemőit sziklához vágják, és terhes asszonyait fölhasogatják.

Ha Izráel megtér, virágozni fog

² Térj meg, Izráel, Istenedhez, az ÚRhoz, mert bűnöd miatt buktál el! ³ Ezeket a szavakat vigyétek magatokkal, amikor megtértek az ÚRhoz, ezt mondjátok neki: Bocsáss meg minden bűnt, és fogadd szívesen, ha ajkunk gyümölcsét áldozzuk neked! ⁴ Asszíria nem segít meg minket, lóra sem ülünk többé. Nem nevezzük többé Istenünknek kezünk csinálmányát. Csak nálad talál irgalmat az árva. ⁵ Kigyógyítom őket a hűtlenségből, szívből szeretni fogom őket, mert elfordult róluk haragom. ⁶ Harmat leszek Izráelnek: virágzik majd, mint a liliom, gyökeret ver, mint a Libánon fái. ⁷ Ágai szétterülnek, ékes lesz, mint az olajfa, és illatos, mint a Libánon. ⁸ Akkor majd ismét Isten oltalmában élnek, gabonát termesztenek; virulnak, mint a szőlő, híresek lesznek, mint a libánoni bor. ⁹ Efraimnak nem lesz köze többé a bálványokhoz. Én majd meghallgatom, és törődöm vele. Olyan leszek, mint a zöldellő ciprus, tőlem kapod majd a gyümölcseidet!

Utószó

¹⁰ Aki bölcs, belátja ezeket, aki értelmes, az megérti. Mert egyenesek az ÚR útjai: az igazak járnak rajtuk, a vétkesek elbuknak rajtuk.