Íme még két igazság, amelyet – Józsefhez hasonlóan – neked is meg kell értened:
- Nem engedheted meg magadnak az önsajnálatot. Lehet, hogy épp vitában állsz valakivel, és te vagy a vétlen fél – egy olyan helyzet áldozata, amelyet nem te idéztél elő. Emlékezz rá, hogyan reagált József, amikor hasonló szituációba került!
Először is, nem adta meg magát az önsajnálatnak. Hogy miért nem? Azért, mert az könnyen depresszióhoz vezethet. Amikor súlyos problémával állunk szemben, és már egyébként is a padlón az önbecsülésünk, gyakran kezdjük hibáztatni és marcangolni magunkat. József viszont megértette, hogy nem ő hozta a saját fejére a bajt, és megpróbálta reálisan látni a helyzetet. Ha viharba kerülve hagyod oldalra fordulni a csónakod, fel fogja borítani a szél. Ugyanígy van az életben is: amikor vihar csap le rád, úgy lehetsz leginkább úrrá felette, ha Istenben bízva szembenézel vele, ahogyan József is tette.
- Soha ne hozz fontos döntéseket lehangolt állapotban! Amikor elcsüggedünk, hajlamosak vagyunk efféle kijelentéseket tenni: „Elég volt, feladom”, „Kilépek a munkahelyemről”, „Elköltözök innen”, „Beadom a válópert”. Kérlek, ne tedd ezt! Ha levert és szomorú vagy, megbízhatatlanná válnak az érzéseid, elhomályosul a látásod és elveszíted az ítélőképességedet. Mit tehetsz ilyenkor? Bízz benne, hogy Isten átsegít majd a nehézségen! Mondd te is a zsoltárossal együtt: „Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!”