József tudott valamit, amit neked is tudnod kell: nem engedheted meg magadnak, hogy a keserűség terhét cipeld. József sok év elteltével találkozott újra a testvéreivel, amikor azok Egyiptomba mentek gabonáért. Odaálltak József elé, és leborultak előtte mint az ország második főembere előtt, de nem ismerték fel benne az öccsüket. Amikor pedig ő felfedte kilétét, megdöbbentek és megrémültek.  Íme a testvérük, akit évekkel azelőtt meg akartak ölni, most olyan pozícióba került, hogy bármit megtehet velük! József azonban inkább megbocsátott nekik. Vajon miért? Azért, mert tudta, hogy nem engedheti meg magának a keserűség terhét.

Mit tehetsz tehát, amikor kísértést érzel arra, hogy keserűséget táplálj magadban? Kövesd József példáját: ő megőrizte az Istenbe vetett hitét és reményét, hitte, hogy egyszer minden jóra fordul, és nem adta fel a lelki életét. Amikor rosszul alakulnak a dolgok, gyakran hátat fordítunk annak, akire a legnagyobb szükségünk van: az Úrnak. „Istenem, miért engedted, hogy ez megtörténjen?” – méltatlankodunk a nehézségek közepette. Vádolni kezdjük, mintha minden az ő hibája lenne, ahelyett hogy ezt mondanánk: „Uram, kérlek, kezdj valamit ezzel a problémával!”

Isten a legrosszabb körülményeket is meg tudja fordítani. Amikor egyesek a romlásodra akarnak használni bizonyos helyzeteket, ő képes arra, hogy inkább építsen általuk. Örömét leli abban, amikor feltámadásra válthatja a keresztre feszítést. A Bibliában ez áll: „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” (Jakab 4:8). Isten eljön, ha hívják, és ha folyamatosan beszélsz vele és bízol benne, a javadra fordítja a történteket.