Jézus úgy beszélt a békességről, mint amit ajándékba ad. Ez azt jelenti, hogy nem kell megdolgoznod érte vagy kiérdemelned. Nem tudod ráhangolni magad pszichésen, és nem úgy van, hogy „ha elég komolyan akarod”, akkor a tiéd lesz. A békesség ajándék, amelyet hit által kell elfogadnod. Azt is mondta Jézus, hogy az ő békessége másmilyen, mint amit a világ adhat.

Az elmúlt 3500 évben mindössze 286 olyan volt, amikor sehol nem dúlt háború a földön – ez kevesebb, mint az évek kilenc százaléka. A világi béke múlandó. Jézus ezt mondta a tanítványinak: „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!” (27–28. v.). Közvetlenül azelőtt mondta e szavakat, hogy elindult volna a keresztre. Isten békességét tehát nem befolyásolják a körülmények – ez egy „belső munka”.

Egyesek azt szokták mondani, amikor elegük van, hogy „ki kell kicsit szabadulniuk”. Abban reménykednek, hogy ha elmennek máshová, majd békességre lelnek. Csakhogy ez nem így működik, tudniillik bárhová mégy is, magaddal viszed önmagad. Voltál valaha is annyira fáradt, hogy a tested bezuhant az ágyba, de az elméd egyszerűen nem akart kikapcsolni?

Pedig igenis „kiszabadulhatsz”, és békességre találhatsz. Hogy miként? Jézus adja meg a megoldást: „Békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (János 16:33). Hol lelhetsz tehát békességre? „Énbennem” – mondta Jézus. Éppen ezért: tölts vele időt még ma!