A Bibliában ez áll: „[Jézus] szülei évenként elmentek Jeruzsálembe a páska ünnepére. Amikor tizenkét éves lett, szintén felmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. Miután pedig elteltek az ünnepnapok, és hazafelé indultak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben. Szülei azonban ezt nem vették észre.

Mivel azt hitték, hogy az útitársak között van, elmentek egynapi járóföldre, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között. De mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, és ott keresték tovább. Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket, és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein” (41–47. v.).

Figyeld meg a következő szavakat: „Jézus ott maradt Jeruzsálemben. Szülei azonban ezt nem vették észre..., azt hitték, hogy az útitársak között van.” Egy egész napon át utaztak, mire észrevették, hogy nincs velük, azután pedig három napig tartott, míg megtalálták!

Van ebben egy tanulság a számodra: könnyebb elveszíteni Isten jelenlétét, mint visszaszerezni, ha egyszer elveszett. Könnyű eltávolodni az Úrtól, a magad feje után menni, és közben észre sem venni, hogy nem vontad be őt a mindennapjaidba, vagy nem kérted ki a véleményét a terveiddel kapcsolatban.

Ha mindenkor érezni akarod Isten jelenlétét, tudatosan vond be őt mindenbe, amit teszel! Jézus megígérte: „Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk” (János 14:23).