„Hitvallást tenni” jó dolog, mert ezzel tudtára adhatod az embereknek, hogy miben hiszel, mi az értékrended, és mi az álláspontod különböző kérdésekben. Ugyanakkor egyfajta veszélyt is hordoz magában: könnyen azt hiheted, hogy immár mindent – vagy legalábbis minden fontosat – tudsz a témáról. A Biblia azonban arra biztat, hogy egyre csak tanuljunk és növekedjünk lelkileg: „Ismerjük hát meg, törekedjünk megismerni az Urat!”   

A Szentírásban harmincnyolcszor szerepel a „kinyilatkoztat” ige, amivel bizonyára azt akarja megértetni velünk Isten, hogy több mindent meg lehet tudni róla, mint amit már tudni vélünk. Ezért fontos, hogy mindig nyitott maradj. Amely napon felhagysz Isten „követésével” vagy az ő ismerete utáni „törekvéssel”, attól kezdve nem fogsz többet megtudni róla, és lelkileg sem növekedsz tovább. Pedig ő mindig tud újat mondani neked!

Pál ezt írja: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek. Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által, mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke. Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk” (1Korinthus 2:9–12).

Az tehát ma hozzád Isten Igéje, hogy még mindig van mit tanulnod.