november 1. szombat
„Körülveszel a szabadulás dalaival.” (Zsoltárok 32:7 SZIT)
A zsoltáros így ír: „Te vagy menedékem, megmentesz a félelemtől, s körülveszel a szabadulás dalaival.” Amikor félelem lenne úrrá rajtad, Istenhez fordulhatsz, és nála elrejtőzhetsz. Hogyan? Úgy, hogy a szabadulás dalaival veszed körül magad.
Ruth Ward Heflin felvázolja számunkra az Isten jelenlétébe vezető út térképét: „Addig dicsőítesz, amíg meg nem érkezik az imádat lelke, addig imádod az Urat, amíg meg nem érkezik a dicsőség, azután pedig megállsz a dicsőségben.” Ez az a hely, ahol „minden lehetséges”.
„Gondom van rá, hogy igémet beteljesítsem” (Jeremiás 1:12) – mondta Isten Jeremiásnak, és ez igaz arra az igére is, amit énekké formálunk! Dávid ugyanazon a hárfán dicsérte Istent, amikor a domboldalon őrizte a nyájat, mint amelyikkel Isten megszabadította Saul királyt a gonosz szellemektől, amelyek a depresszió fogságában tartották.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy Isten csodát tett egy zenészen keresztül. Amikor Júda népét a pusztulás veszélye fenyegette az aszály miatt, Illés próféta ezt mondta: „Hozzatok ide egy lantost! Amikor a lantos játszani kezdett, az Úr keze megérintette a prófétát. Így szólt: Ezt mondja az Úr: Csináljatok sok gödröt ebben a patakmederben!” (2Királyok 3:15–16). Isten az összes gödröt megtöltötte vízzel és látványos győzelmet szerzett a júdaiaknak ellenségeik felett.
Az énekes Julie True mondja a következőket: „A zene kikerüli az értelmünket és egyenesen a szívünkbe, a lelkünkbe és a szellemünkbe hatol. Olyan helyeket érint meg, amelyeket semmi más nem érhet el. (…) A dicsőítés megnyitja a mennyet, és megérinti Isten szívét.”
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…