A Biblia ezt mondja: „Amacjá… azt tette, amit helyesnek lát az Úr, de nem teljes szívvel” (1–2. v.). Vesd össze ezt azzal, amit Dávidról mondott Isten: „Megtaláltam Dávidot…, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat” (ApCsel 13:22). Kissé meglepő lehet ez a kijelentés, hiszen Dávid élettörténetében paráznaságról, gyilkosságról és eltussolásról szóló fejezetek is szerepelnek. Katasztrofális férj volt, és apaként is kudarcot vallott, ám a szíve Istené volt. Hogy ezt honnan tudjuk? Onnan, hogy amikor hibát és bűnt követett el, megbánta őket, és szerette volna rendbe hozni a kapcsolatát Istennel.

Dávid a frigyláda Izráelbe való visszahozatalakor „teljes erővel táncolt az Úr színe előtt” (2Sámuel 6:14). Egész lényét odaszánta. Ha azon tűnődsz, hogy vajon hogy is nézhetett ki ez a tánc, azt olvassuk, hogy „Dávid király ugrál és forog az Úr előtt” (16. v. SZIT).

„Szív” alatt egykor a személyiség lényegét értették. Nem csupán az érzelmek székhelye volt, mint sokunk számára manapság, hanem az ember belső valóját, különösen is az akaratát jelölte. Így, ha valaki teljes szívvel követte Istent, akkor minden erejével őt akarta szolgálni.

Amacjá 29 éven át próbált Isten iránt elkötelezetten élni. Azt tette, ami helyes, de a szíve nem volt benne. Ezzel szemben Dávid a hibái ellenére is teljes szívével kereste Istent. Ez tehát számodra a mai ige: igyekezz teljes szívvel követni Istent!