május 13. szerda
„Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6:45)
Istenben hívő embernek tartod magad? Ezt tükrözik a gondolataid és a szavaid is? Könnyen abba a tévhitbe ringathatjuk magunkat, hogy nagy hitünk van, ám ha hamar maguk alá gyűrnek minket a nehézségek, talán túlbecsültük a hitünket. „Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” – mondta Jézus. Sokat tanulhatsz magadról, ha kívülről hallgatod, mit is beszélsz. Vajon az derül ki a gondolataidból és a szavaidból, hogy Istentől függsz, és elismered, hogy nem magadnak, hanem neki köszönhetően tudsz bármit is elvégezni?
Akkor lesznek helyénvalóak a szavaid, ha a szíved a helyére kerül, ehhez pedig összhangba kell hoznod a gondolkodásodat Isten Igéjével. Késznek kell lenned szembenézni bármivel, amire Isten rá akar mutatni az életedben, és kérned kell, hogy változtasson meg. Ha eddig a magad erejében bíztál, hagyatkozz inkább Istenre! Ha egyedül próbálkozol, és frusztrál, hogy nem jársz sikerrel, kérd Istent, hogy ő munkálkodjon rajtad keresztül és legyen ő elég neked mindenre. Pál ezt írja: „Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak […]; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk Istentől van” (2Korinthus 3:5).
A beszéded afféle tartály: ne töltsd meg olyan szavakkal, amelyek lehúznak és elgyengítenek, hanem állj rá inkább erre az igére: „Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségetekből jusson minden jó cselekedetre” (2Korinthus 9:8)! Amikor megszólalsz, légy mindig összhangban Isten Igéjével!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…