
Lehetséges, hogy sokan azért nem haladnak előre az elhívásukban, mert az ajándékaik fejletlenek?
„Ne hanyagold el a benned rejlő ajándékot [azt a különleges belső adottságot], amelyet közvetlenül neked adtak át… Gyakorold, műveld és elmélkedj ezeken a kötelességeken; vesd bele magad teljesen [mintha ez lenne a szolgálatod], hogy a fejlődésed mindenki számára nyilvánvaló legyen.” (1Timóteus 4:14–15, az angol fordítás nyomán)
Annyi mindent lehet tanulni ezekből a bölcs szavakból! Megfigyelhetjük azokat a férfiakat és nőket, akik kiválóak a saját területükön. Néha könnyű leírni a sikerüket azzal, hogy kijelentjük: „Persze, ők különleges ajándékkal születtek.” A helyzet viszont az, hogy ők, akárcsak te, ajándékkal születtek, ám úgy döntöttek, továbbfejlesztik azt. Más szavakkal: az, hogy nem voltunk szemtanúi annak, ahogy tökéletesítették ajándékukat, még nem jelenti azt, hogy nem dolgoztak meg keményen érte.
Pál azzal kezdi, hogy figyelmezteti Timóteust, ne hanyagolja el Istentől kapott ajándékát. Úgy tudjuk elhanyagolni az ajándékunkat, ha kevés figyelmet szentelünk neki. Pál elmondja Timóteusnak, hogy fejlődése úgy lesz nyilvánvaló, ha teljes mértékben beleveti magát ajándékának fejlesztésébe, amelyet Pál szerint gyakorlás, művelés és elmélkedés útján valósíthat meg.
A következő napokban ezeket fogjuk közelebbről megvizsgálni. Tarts velünk holnap is!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…