Nem válogathatsz abban, hogy kinek bocsátasz meg. A szeretet parancs, a megbocsátás engedelmesség. „Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is” (1János 4:21). Csak annyira vagy közel Istenhez, amennyire ahhoz az emberhez, akit a legkevésbé szeretsz. Isten azért tette ilyen magasra a mércét, mert a haragtartás olyan, mint a rákos daganat, a megbocsátás pedig a lézer, ami eltávolítja. A keserűség a múlthoz láncol, családokat rombol le, gyülekezeteket oszt meg, és megkeseríti a kapcsolatokat. A megbocsátás az a kulcs, mely kinyitja a gyűlölet bilincseit. Vidd Istenhez sértett érzéseidet, fájdalmaidat, és mondd: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23–24).

„Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is” (Kolossé 3:13). Isten tudja, hogy nehéz megbocsátani a mélyen gyökerező fájdalmat, de ő megadja kegyelmét ahhoz, hogy meg tudd tenni. A megbocsátáshoz az kell, hogy szeretettel tekintsünk a másikra, és tekintetbe vegyük az enyhítő körülményeket is. Az emberek idővel változnak és növekednek, ezért te se ragaszkodj egy korlátozott, idejétmúlt szemlélethez velük kapcsolatban. Próbáld őket olyannak látni, amilyenek most. A legtöbb ember igyekszik a jelenlegi tudása alapján a tőle telhető legjobbat adni, légy tehát elnéző!

A Szentlélek tud bölcsességet és vigasztalást adni, amíg tart a folyamat

Amikor szenvedünk, Isten távolinak és elérhetetlennek tűnik. Pedig nincs távol. Jézus egyszer s mindenkorra eloszlatta tanítványai aggodalmát: „én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké” (János 14:16). Igen, ez ránk is igaz. A Szentlélek, aki örökre velünk marad, közelebb van hozzád, mint a levegő, amit belélegzel. Ő meg akar vigasztalni, képes és kész erre, sőt, szakértője a vigasztalásnak. Ezt néha úgy teszi, hogy emlékeztet egy igeversre vagy egy énekre, esetleg egy prédikációra, amit valamikor hallottál. Amikor ezt teszi, higgy neki! Ismételd magadnak sokszor: „a minden vigasztalás Istene örökre velem van!”