1. Hallgass! Ha barátodnak vagy szerettednek szüksége van arra, hogy kibeszélje magából a dolgot, hallgasd végig védekezés, mentegetőzés, kifogások keresése és magyarázkodás nélkül. Ne próbáld észérvekkel meggyőzni, hogy félreértette a dolgot, ne akard elbagatellizálni fájdalmát.

2. Fogadd el érvényesnek! Ne mondd azt: „nem kellene így érezned.” Amikor az emberek a fájdalmukról beszélnek, azt a belső munkát végzik el, ami szükséges a gyógyuláshoz. Ha tudtukra adod, hogy jogosnak fogadod el érzéseiket, és nem próbálod meg azt elérni, hogy gyengének vagy ostobának érezzék magukat, akkor segítesz nekik túljutni a negatív érzelmeken.

3. Kérj bocsánatot! Igen, újra! Bárki is mondta azt, hogy: „a szeretet azt jelenti, hogy sohasem kell bocsánatot kérnünk” – nem sokat tudott az emberi kapcsolatokról. Minden őszinte bocsánatkérés előmozdítja a gyógyulást. Egy szívből mondott „sajnálom, bocsáss meg” gyógyszer a megsebzett léleknek. Ezért alkalmazd mindaddig, amíg már nem lesz rá szükség – hogy ez mikor jön el, azt a sértett fél tudtodra fogja adni.

4. Hozd helyre! Ajánld fel, hogy segítesz jóvátenni a fájdalmat, amit okoztál. „Tudom, hogy megsebeztelek, és tényleg szeretném tudni, mit tehetnék, ami segítene a gyógyulásban.” Ha őszintén ki tudod mondani ezeket a szavakat, azzal átrendezed a terepet, a megoldás részévé válsz ahelyett, hogy csupán a probléma oka lennél. Isten azt mondta: „Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy könnyeztél. Én meggyógyítalak…” (2Királyok 20:5). Minél hamarabb kezdesz aktívan részt venni a gyógyulás elősegítésében, annál hamarabb állhatsz fel a büntetőpadról, és állhatsz újra játékba.