A mindennapok mókuskerekében összemosódik a reggel és az este, a munkaidő és a szabadidő, sőt, már-már hétvégén is úgy rohanunk, mintha hétköznap lenne. Ebben a zűrzavarban valódi „mentőöv” számunkra a nyugalomnap.

„Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon (…) Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az Úr a nyugalom napját, és megszentelte azt.” (2Mózes 20:8–11)

Miért parancsolta ezt Isten? Mert Ő kihozott minket „Egyiptom földjéről, a szolgaság házából” (2Mózes 20:2). Szabadok vagyunk! Viszont ha a hét minden napján dolgozunk, úgy élünk, mint a rabszolgák! Hiszen egy rabszolga éjt nappallá téve, megállás nélkül, hétből hét napot dolgozik.

A nyugalomnap valójában ajándék – Isten ajándéka a számunkra. Kaptunk egy napot, amikor minden munkánktól megpihenhetünk, ahogyan Ő tette. Miért nem élünk vele?

Eredetét tekintve a héber „sabbát” szóból származik, ami azt jelenti: megszűnni valamitől, pihenni, nyugodni.² Megszűnni valamitől, azaz abbahagyni: a munkát, a sürgés-forgást, a mindennapi pörgést, a rohanást. Mi célból? Isten a hetedik napon megállt, és gyönyörködött a teremtett világban, amelyet megalkotott. A nyugalomnap lényege tehát a gyönyörködés!

Mikor gyönyörködtél utoljára az Úrban és az életben, amelyet Tőle kaptál?

Mikor szólt arról egy teljes napod, hogy csak hálát adsz, és élvezed mindazt, amid van?

Mikor tettél félre minden munkát, hogy azokkal tölts időt, akiket szeretsz?

Nem kell a következő nyaralásig várnod azzal, hogy feltöltődj! Nem kell hozzá karácsony vagy húsvét: minden héten ünnepelhetsz! Hetente lehet egy napod, amelyen lelassítasz, megpihensz, új erőt merítesz.

A nyugalomnap lehet minden heted fénypontja, ami végre a „shalomról” szól!

Nem véletlen, hogy a zsidó kultúrában így köszöntik egymást szombatnapon az emberek: „Sabbath shalom!” Azaz: Békés szombatot! A „shalom” számukra nemcsak békét jelent, hanem teljességet, épséget, egészséget, jól-létet is. Ez egy beteljesedett állapot, amelyben tényleg fellélegezhetsz. Használják még társalgás során is: „Ma van shalom benned?” – vagyis: „Ma rendben vagy? Békében vagy magaddal, Istennel, másokkal?” Ideje, hogy teret engedj életedben a „shalomnak”!

Hetente egy napra tedd félre a teendőid listáját (a házimunkát is)! Ne akarj minden munkát befejezni, hiszen azt csak abbahagyni lehet. Tudatosan töltsd úgy ezeket a napokat, hogy az pihentető legyen!

Gondold végig azt is, számodra mi tesz igazán pihentetővé és feltöltővé egy napot; hogyan tudnál elcsendesedni, elmélyülni Istenben, és gyönyörködni abban az életben, amelyet Tőle kaptál?

A nyugalomnap az egész hetedet mássá teszi: kiszakít a mókuskerékből és megtanít pihenni. Tartsd hát meg, és élj szabad emberként! Sabbath shalom!