Ahhoz, hogy helyesen tudjunk gazdálkodni a pénzünkkel, bölcsen kell tudnunk beosztani azt. Íme néhány alapelv és egy módszer, ami már sokaknak bevált!

Költségvetési terv készítése. A havonta beérkező jövedelmeinket adjuk össze, és legyen alapelvünk az, hogy minden kiadott forintnak célja van. A következő kategóriák szerint határozzuk meg a célokat, és a rájuk szánt összegeket minden hónapban osszuk be!

1. Rendszeres havi kiadások. Fontos, hogy a bevételünkből legelőször a rendszeres havi kiadásokra különítsünk el egy összeget. Ha ebből megmarad valamennyi (mert például az egyik számla abban a hónapban kevesebb), akkor az bekerül tartalékba. Ha egy háztartási gép elromlik, vagy más váratlan kiadás jelentkezik, ebből tudjuk majd fedezni.
2. Megtakarítások. Miután kifizettük a havi fix költségeket, vagy félretettük az erre szánt összeget, a megtakarításaink (nyugdíjalap, nyaralás, saját lakás stb.) következnek. Tehát nem azt tesszük félre, ami a hó végén marad, hanem előbb a hosszú távú céljainkra teszünk félre, és abból gazdálkodunk, ami marad. Óriási a különbség! Ha kevesebből kell gazdálkodni, nagyobb valószínűséggel hozunk megfontolt döntéseket.
3. Készpénzhasználat borítékokban. A megtakarítások levonása után megmaradt összegre alkalmazhatjuk „a borítékos módszert”.

Érdemes készpénzben kivenni és borítékokba helyezni azt az összeget, amit abban a hónapban valószínűleg el fogunk költeni. Mivel a pénzt ilyen formában könnyebb érzékelni, így kevesebbet költünk, mint bankkártyával. Kutatások szerint a készpénz kiadása a kezünkből a fájdalomhoz hasonló érzést kelt. Míg ez a hatás a bankkártyás fizetéskor egyáltalán nem vagy csak kevésbé érvényesül.

A borítékos módszer lényege, hogy „zsebekre” osztjuk a fizetésünket, és az egyes zsebeknek meghatározunk bizonyos limiteket, így az adott kiadásra szánt összegből kell tudnunk gazdálkodni. Az első borítékba kerül a megélhetésre, bevásárlásra szánt készpénz. Egy másik borítékba kerülhetnek a gyerekneveléssel járó, az autóval kapcsolatos költségek vagy egyéb kiadások. Végül a szórakozásra vagy hobbira fordítható összeget is tervezzük meg! Ami pedig a legfontosabb: tartsuk magunkat a tervhez! Ha az étteremre vagy bevásárlásra szánt keret már kimerült, nézzünk körül a fagyasztóban vagy a kamrában! Ha pedig a mozira félretett összeg is elfogyott, nézzünk filmet otthon! Az első hónapokban talán nehéz lesz megszokni ezt a rendszert, de a túlköltekezés következményei hosszú távon még nehezebbek lennének.

Ennek a módszernek a legnagyobb haszna az, hogy segít tisztábban látni, mire mennyit költünk el. Ha rendszeresen alkalmazni kezdjük, akkor ezzel már egy jó nagy ugrást tettünk a pénzügyi tudatosság felé.