„…letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát…” (János 13:4)

A nagyszerű szolgálat titka az, hogy mit vagyunk készek letenni azért, hogy válaszoljunk Isten hívására. Mint például az otthon kényelmének feladása azért, hogy elmenjünk oda, ahol Isten nevét még sohasem hallották, vagy áldozatos adományokkal segíteni azokat, akik helyettünk elmennek. Vagy például vállalni a támadásokat, amik azért érnek, mert te vagy az egyetlen világító lámpás a családod vagy a munkahelyed lelki sötétségében. Jézus egyszer sem mondta azt, hogy ez könnyű lenne vagy olcsó. Hallgasd csak Pált: „…ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért… hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést…” (Filippi 3:7,10).

Vannak evangélisták, pásztorok és más gyülekezeti munkások, akik sohasem írtak egy könyvet sem, nem adtak el kazettát, nem vezettek tömegeket, és nem szereztek országos hírnevet, de megfizették az árat. Hűséggel szolgáltak, mint Noé, akinek a gyülekezete sohasem volt több nyolc léleknél. Többet szerettek volna tenni. Remélték, hogy továbbjutnak.

De mindezt félretették, hogy néhánynak szolgáljanak. Azt mondták: „Ha nem arra hívtál, hogy mindenkin segítsek, Istenem, kérlek engedd, hogy valakin segíthessek!” Ma felelned kell a kérdésre: „Mit vagyok hajlandó letenni azért, hogy szolgáljak?”