„Fenyítsd meg fiadat… [nehogy] halálát okozd!” (Példabeszédek 19:18)

Amikor a szövetséges csapatok elfogtak egy, a tálibok oldalán harcoló fiatal amerikait, egy nagyobb amerikai napilap így írt erről: „John Walker Lindh, e kiváltságos gyerekből lett tálib terrorista szülei nem álltak a sarkukra, amikor fiuk bejelentette, hogy kimarad az iskolából; nem gátolták, amikor úgy döntött, muszlim lesz, sőt büszkék voltak rá, hogy alternatív utakon jár. Anyja elmondása szerint: »Jó, ha egy gyereknek van szenvedélye«. Nem kifogásolták, amikor arra kérte őket, hogy fizessék ki jemeni útját, sem azt, hogy új baráti körébe fegyveres emberek is tartoznak. Amennyire csak vissza tudott emlékezni, ó-mennyire-haladó szellemiségű szülei minden hóbortjára, elképzelésére és szenvedélyére igent mondtak. Az egyetlen dolog, amihez ragaszkodtak, hogy semmihez nem ragaszkodnak.”

A Newsweek „igazán zavarba ejtőnek” minősítette, hogy Walker egy ilyen szűklátókörű, intoleráns szektához vonzódott. Nincs ebben semmi elképesztő! Sóvárgott a szabályok és a fegyelem után. Amit anya és apa nem adott meg neki, a tálibok igen! Talán ha szülei kevésbé törődnek a szabadszelleműséggel, de többet fiuk erkölcsi értékítéletének építésével, nem úgy végzi, ahogy. Romlásba vezető útja nem Afganisztánban kezdődött, hanem a szüleivel, akik sosem mondtak nemet.

Figyelj: „Fegyelmezd fiadat fiatal korában, míg van remény! Mert ha nem, tönkreteszed [igen, te!] az életét!” (Példabeszédek 19:18 TLB). Merj fegyelmezni – gyermeked élete múlik rajta!