„Azt tette, amit rossznak lát az Úr…” (2Királyok 21:2)

Ezékiás volt az egyik legigazságosabb király Izráel történetében. Mégis a fia, Manassé bűnre csábította Isten népét, és „még gonoszabb dolgokat követtek el, mint azok a népek, amelyeket kipusztított az Úr Izráel fiai elől” (2Királyok 21:9).

Miért nem szállt az apa igazsága a fiára? Íme három ok, melyet érdemes fontolóra venni.

1. A jó szülőknek olykor tékozló gyermekük van (ld. Lukács 15:11). Ne engedd, hogy bárki is bűntudatot ébresszen benned a gyermekeid miatt, vagy azt éreztesse veled, vesztes vagy. A te példád még mindig tud hatni a gyermekeidre, imáid még mindig formálhatják őket, és szereteted nyitva tarthatja az ajtót Isten előtt, hogy munkálkodhasson az életükben.
   
   
2. A rossz társaság megronthat egy jó jellemet is! Manassé nyilvánvalóan gyenge jellemű volt, és könnyen befolyásolni tudták rossz emberek. Tanítsd meg a gyermekednek, hogy a társaság, ahová tartozik, formálni fogja a viselkedését, a személyiségét és végső soron a sorsát is (ld. Példabeszédek 1:10)!
   
   
3. Ez az apa túl elfoglalt volt. Ismerősen hangzik? Amíg még egy fedél alatt laktok a gyerekeiddel, szakíts időt a közös imádkozásra, játékra és beszélgetésekre. „Na és miről beszélgessünk?” – kérded. Mondjuk a személyes felelősségről. Egy olyan korban, amikor a hárítás művészetté vált, tanítsd meg őket, hogy vállalják a felelősséget döntéseikért. Hangsúlyozd az erózió elvét, magyarázd el nekik, hogy a gonoszság egyre
   a) rosszabb,
   b) ügyesebben álcázza magát,
   c) könnyebben lehet belekeveredni,
   d) nehezebben lehet belőle szabadulni.

Bármi történjék is, soha ne mondj le róluk!