„…kitartott, mint aki látja a láthatatlan Istent.” (Zsidók 11:27)

Kezdd el használni Istentől kapott lelki iránytűdet! Igen, ez kockázatos vállalkozás, de ez nyit meg számodra olyan ajtókat, amelyeket semmi más nem tud. Emlékszel az özvegyasszony történetére a Királyok első könyve 17. fejezetéből? Illés próféta elkérte tőle az utolsó kis adag ételét is. Amikor a félelem azt suttogta: „Magadnak is épp csak elég!”, a lelki iránytűje így szólt: „Add oda, amid van, cserébe Isten megadja, amire szükséged van!” Így is tett, és túlélte az éhínséget.

Amikor Saul meglátta Góliátot, azt mondta Dávidnak, hogy esélye sincs legyőzni (ld. 1Sámuel 17:33). Amikor Dávid meglátta Góliátot, lelki iránytűje azon nyomban Isten felé mutatott, így kijelenthette: „…az Úr… meg fog menteni…” (1Sámuel 17:37).

Nézd csak meg Nóét, aki egy úszó állatkertet épített a sivatag közepén, mert hallott egy hangot, amit senki más. Az eredmény: családja megmenekült, gyermekei az új világ vezetőivé lettek, és Nóé neve halhatatlanná vált. A történelem tele van ilyen emberekkel. Például Benjamin Franklin, aki mert viharban, cikázó villámok között sárkányt eregetni, felfedezte az elektromosságot. Vagy Anne Sullivan, aki meglátta Hellen Kellerben* a nagyszerűséget, mely később az egész világra lelkesítően hatott. Nem voltak ők természetfeletti lények, sem pedig tökéletesek, csak volt „iránytűjük”, látták, amit mások nem, és volt hitük meg is tenni azt, amit éppen kellett. Mi olyat mutatott neked Isten, amit mások nem látnak? Bármi is legyen az, ő meg fogja adni az erőt is, hogy véghez vidd!

Imádkozz így:

Uram, hadd kérjem ma a e erődet, hogy csatorna lehessek a menny és a körülöttem lévők között! Bármilyen helyzetben vagyok is, bármilyenek a körülmények, hadd áradjon át rajtam a mennyei erő! Lehessek kegyelmed visszatükrözője és a te dicsőséged eszköze! Vezess engem a mai napon, Uram, percről percre, hogy láthassam dicsőséged kiáradását! Jézus nevében. Ámen!