Hálát adni nem mindig kellemes, sőt esetenként kifejezetten nehéz. Különösen akkor, amikor minden, amit érzel, gondolsz és tapasztalsz, le akar beszélni erről. Amikor egy problémával találod szemben magad, nem az jut először eszedbe, hogy köszönetet mondj, igaz? Amikor nehézségben vagy, amikor tragédia ér, amikor kilátástalannak tűnik a jövőd, akkor a hálaadás az utolsók közt szerepel a gondolataidban. Pedig éppen ekkor van rá a legnagyobb szükséged.

A hála Isten szemében valójában nem más, mint áldozat. „Adj hálát Istennek, ez legyen áldozatod…” (Zsoltárok 50:14 EFO) Amikor áldozatot hozunk, akkor tudatosan és önként lemondunk valamiről valaki más javára, valamilyen célból. Amikor hálát adsz, lemondasz arról, hogy magadra az életed uraként és gondviselőjeként tekints, és helyette Istennek szánod a figyelmedet.

A hálás ember belátja azt, hogy szüksége van Isten jóindulatára és kegyelmére. Amikor valami baj ér, általában a problémával foglalkozunk. A hála áldozatával azonban lemondasz arról, hogy te magad próbáld kiokoskodni a megoldást és kézben tartani a dolgokat. A hála segít abban, hogy a problémáidról és a körülményeidről feltekints Istenre, aki nagyobb azoknál. Ő már bizonyította, hogy szabadító és gondviselő Isten. Vedd le a tekintetedet a problémáról, és tekints arra, akitől a megoldás érkezik!

Az áldozat szó jelentése egészen az ószövetségi áldozatokig nyúlik vissza. Az áldozatbemutatás egy olyan „szent cselekedet volt, amelyben az ember Istennek ad valamit, állatot, gabonát, tömjént, tiszteletének, hálájának kifejezéséül, vagy éppen engesztelésül, elkövetett vétkei miatt”. A hálaáldozat az Isten felé való köszönetnyilvánítás eszköze volt.

Ma már nem állatokkal, gabonával vagy tömjénnel áldozunk Istennek, de lelki viszonylatban még mindig létezik „hálaáldozat”. Isten maga így nyilatkozik erről: „Aki dicsérettel és hálaadással áldozik, az dicsőít engem igazán! Aki ezen az úton jár, az tapasztalja meg Isten szabadító hatalmát!” (Zsoltárok 50:23 EFO). A hála tehát nemcsak kedves Isten előtt, de utat is készít Isten szabadításának az életedben.

Ha tehát most nehézségben vagy, ne maradj áldozati szerepben, inkább mutasd be Istennek a hála áldozatát!