„Miután Olaszországban egy 93 éves bácsi felgyógyult a koronavírus okozta betegségből, a kórház dolgozói benyújtották neki a számlát, majd megkérték, hogy fizesse ki a lélegeztetés költségeit.

Amikor az idős bácsi meglátta a számlát, sírni kezdett, mire az orvos vigasztalni próbálta, és azt mondta:

– Ne aggódjon a számla miatt!

Az idős bácsi válaszától az összes orvos sírni kezdett. Az öregember azt mondta:

– Nem a fizetendő pénzösszeg miatt sírok, hiszen van miből kifizessem. Azért sírok, mert 93 éven át ingyen szívtam Isten levegőjét. Soha nem kellett fizetnem érte. Most 500 eurót kell fizetnem ahhoz, hogy egy napig használjam a kórház lélegeztetőgépét. Most értitek, mennyivel tartozom Istennek? Eddig még soha nem köszöntem meg Neki.”

Te hálát adtál valaha a tüdődbe szívott friss levegőért? Természetes, hogy lélegzünk, észre sem vesszük, annyira természetes, mégis ajándék. Ne ess abba a hibába, hogy amíg mások lélegeztetőgépre kötve fekszenek, te fel sem fogod, mit jelent, hogy szabadon lélegezhetsz! A Biblia óva int az „élettel való kérkedéstől” (lásd 1János 2:15–16). Mindannyian a megtartó Isten kegyelmére és jóindulatára szorulunk. Senki sem képes „lélegeztetni magát”. Minden levegővétel Istentől kapott ajándék.

Gyakran annyira belemerülünk a mindennapi élet gondjaiba, hogy magát az életet elfelejtjük értékelni. Vagy talán épp azok közé tartozol – az idős olasz bácsihoz hasonlóan –, akik mesterséges lélegeztetés után ismét szabadon képesek lélegezni, és eljutottak erre a felismerésre? Bizonyára már egészen másként látod az életet. Hadd álljanak itt számodra Ezékiás király szavai, akit hozzád hasonlóan halálos betegségéből gyógyított meg az Úr:

„Mit is mondhatnék? (…) Alázatban élem le hátralévő éveimet, lelkem keserűsége után. Uram, ezek által él minden ember, te éltetsz engem is! Meggyógyítasz, és életet adsz nekem! Bizony, még ez a szorongatás és nyomorúság is a javamra vált! Mert szeretsz, hát kihúztad lelkem a sírveremből, s hátad mögé hajítottad összes bűnömet! (…) A halál nem dicsőít téged, Uram, sem a sírba hullók nem reménykednek többé hűségedben! Csak az élők, csak az, ki él, az dicsőít téged, mint ahogy ma én magasztallak, Uram!” (Ézsaiás 38:15–19 EFO).

Minden lélegzetvétellel egy újabb okod van a hálára.

Ha nem találod a szavakat, ne aggódj! „A világ legfontosabb imája egyetlen szóból áll: köszönöm!” (Eckhart Tolle)