„Az egér és az elefánt együtt sietnek át az új vashídon. Az egérke büszkén néz fel az elefántra: – Hallod, Jumbó, hogy dübörgünk?” Talán megmosolygod az egérke naiv önhittségét, de nem épp így viselkedünk sokszor mi is, miközben Isten lépked mellettünk életünk különböző sikeres fejezeteinél? Ő az, aki igazán „dübörög”, nem mi. Valójában minden dicsőség, hála és elismerés őt illeti meg.

Azt mondod, a tíz körmöddel kapartad össze mindazt a pénzt, sikert, és mindazokat a javakat, melyeket ma birtokolsz? Te is megtetted a magad részét, ez igaz. Azonban ha kihagyod az egyenletből Isten jóindulatát és támogatását, akkor úgy hencegsz, mint a kisegér a viccben, akinek a lépteitől önmagában sohasem dübörgött volna az az új vashíd. Gondolj csak bele, ki adott neked erőt ahhoz, hogy minden reggel felkelj és elvégezd a feladataidat? Ki adott egészséget? Ki ruházott fel képességekkel ahhoz, hogy jól végezd a munkádat? Ki hozott össze a megfelelő emberekkel, és rendezte úgy, hogy jókor légy jó helyen? Ki tette rá pecsétjét az erőfeszítéseidre? Kitől származik az az áldás, siker és jólét, amit jelenleg élvezel?

Mid van, amit ne kaptál volna? Mindened ajándék. Pál határozott szavai a legbüszkébb embert is lefegyverzik: „Miért gondolod magadat a másiknál különbnek, hiszen amid van, azt mind Istentől kaptad ajándékba! Ha pedig ez így van, akkor miért dicsekszel vele úgy, mintha magad szerezted volna?” (1Kor 4:7 EFO).

Az igazság az, hogy „ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget” (Zsoltárok 127:1–2).

Veszélyes dolog az elbizakodottság. A Biblia így figyelmeztet rá: „Büszkeség a közelgő összeomlás hírnöke, elbizakodottság pedig bukásé” (Példabeszédek 16:18 EFO). Az elbizakodottság vakká tesz Isten áldásaira, és elhiteti veled, hogy mindent csak magadnak köszönhetsz. A hála viszont felnyitja a szemet, és Isten iránti bizalomra serkent. E kettő mindig harcban áll egymással. Nem lehetsz egyszerre hálás és elbizakodott.

Döntsd el még ma, hogy leszámolsz az életedben az elbizakodottsággal! Íme néhány gyakorlati lépés, ami segíthet:

1. Vedd számba sikereidet! Gondold át, mi az, amiért eddig csak magadnak tulajdonítottad az elismerést!
2. Tudatosítsd, hogy mindezt Istennek köszönheted! Lásd be, hogy nélküle nem sikerült volna
3. Adj hálát Istennek ezekért a sikerekért, mondj köszönetet neki imában!