A siker receptje

„Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.” (Példabeszédek 31:25)

Képzelj el egy embert, aki megfelel ennek a leírásnak! Hogy néz ki külsőre? Milyen a beszéde? Milyen a viselkedése? Hogyan fogadja a környezete, ha megjelenik?

Ilyen emberrel találkozol reggelente a tükörben?

Vajon mi adhat az embernek erőt, méltóságot, derűlátást?

Annak az igeszakasznak a vége felé, amiből a fenti idézet származik, ez is olvasható:

„Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az Urat félő asszony dicséretre méltó” (30. vers).

A szövegünk tehát nem egy olyan embert (konkrétabban nőt) mutat be, aki a gazdagságával, népszerűségével, csodálatos genetikájával veszi le a lábáról az embereket. Ahogyan a szerző alá is húzza, ezek a tulajdonságok nem állandóak. Ha végigolvasod a listát, amit ez az asszony végez, akkor láthatod, hogy ő maga a tökéletesség. De még csak nem is ezzel vívja ki az elismerést. Az erények szinte véget nem érő listája igazából annak a gyümölcse, hogy ez az asszony egyszerűen csak az Urat tartja szem előtt minden dolgában.

Erőt sugároz, mert nem embereknek akar megfelelni, egyedül az ő szerelmes Istenének.
Méltóság árad róla, mert tudja, Kihez tartozik, mit kapott Tőle, és hogyan tudja azt a legjobban kamatoztatni.

Nevetve néz a holnap elé, mert ismeri azt, aki a holnapját a kezében tartja.

A hitünk megélése az, ami értékessé tesz minket. Ha az Úr félelmére alapozzuk az életünket, arra rá tud épülni minden más is, legyen az a bölcsesség, a megbízhatóság, a bátorság, a kedvesség vagy a jóság. S akkor ránk is úgy emlékeznek majd, mint Isten áldott emberére.

Imádság

Jó Atyám, Istenem, vágyom arra, hogy erő és méltóság áradjon rólam, és hogy ne kelljen rettegnem a holnaptól. Mondd, mit kellene másképp gondolnom ahhoz, hogy így legyen? Taníts Benned hinni, Neked tetszeni, Belőled nyerni az értékeimet! Formálj át engem a Te képedre, a Te dicsőségedre! Ámen.

Napi kihívás

Ha ezt az írást olvasod, az azt jelenti, hogy Isten Lelke dolgozik benned, és tudhatod, hogy Ő be is fogja fejezni a munkát rajtad a Krisztus napjára. Még nem tartasz ott, ahol lehetnél, de már nem vagy az sem, aki voltál Őnélküle.

Tisztában vagy vele, hogy a környezeted mit lát mindebből?

Szólítsd meg néhány keresztény ismerősödet, és kérd meg őket, hogy név nélkül írják fel neked egy cetlire, mit becsülnek benned, illetve Isten milyen munkáját látják benned! Végy erőt magadon, és ne olvass bele az írásokba addig, amíg legalább egy maroknyi össze nem gyűlt! Akkor viszont tölts magadnak egy forró teát, olvasd végig őket – és hidd el, hogy ezek tényleg téged tükröznek!