A tegnap láthattuk, milyen hatalmas adósságot engedett el a király a szolgájának. Ennek fényében egészen megdöbbentő az, ahogyan a történet folytatódik:

 „Amikor azonban kiment az a szolga, találkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte, és ezt mondta neki: Fizesd meg, amivel tartozol!” (Máté 18:28)

Egy dénár körülbelül egy munkás egy napi bére volt.¹ Tehát a mai bérek mellett száz dénár mintegy 500 ezer forintot érne.

 „Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: Légy türelemmel irántam, és megadom majd neked. De az nem engedett, hanem elmenve börtönbe záratta őt, amíg meg nem fizeti a tartozását.” (Máté 18:29–30)

Ez a szolgatársa jelentős pénzösszeggel tartozott neki – az évi fizetése harmadrészével. Te mit szólnál hozzá, ha hiányozna a fizetésed harmadrésze? De emlékezz, hogy ennek az embernek 4000 milliárd forintot engedtek el. Ez több, mint amennyit egész életében kereshetett volna!

Azok a sértődések, amelyeket egymással szemben tartogatunk, olyanok az Isten ellen elkövetett sértéseinkhez képest, mint az 500 ezer forint a 4000 milliárdhoz képest. Lehet, hogy mások rosszul bántak velünk, de ez nem hasonlítható az Isten ellen elkövetett vétkeinkhez.

Talán úgy érzed, senkinek sem olyan rossz, mint neked. De nem gondolsz bele, milyen rosszul bántak Jézussal. Ő egy ártatlan, szeplőtlen bárány volt, akit levágtak.

Aki nem tud megbocsátani, elfelejtette, mekkora adósságot engedett el neki Isten. Amikor rájössz, hogy Jézus örök halálból és gyötrelemből szabadított meg téged, akkor feltétel nélkül felszabadítod őket.

Folytassuk a példázatot:

„Amikor szolgatársai látták ezt, nagyon felháborodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt. Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad? És ura haragjában átadta őt, hogy kínozzák, amíg meg nem fizeti neki az egész tartozását. Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő testvérének.” (Máté 18:31–35)

Isten, az Atya minden hívővel ezt fogja tenni, aki nem hajlandó szívből megbocsátani – függetlenül attól, hogy milyen nagy volt a fájdalom vagy a sérelem.

Jézus konkrétan beszélt. Biztos akart lenni abban, hogy megértettük ezt a példázatot. Szinte egyetlen példázatára sem adott magyarázatot, ha a tanítványai nem kértek Tőle. Ebben az esetben azonban nem akarta, hogy kérdéses legyen, milyen súlyos ítélet vár azokra, akik nem voltak hajlandók megbocsátani.

Sok más esetben Jézus világosan megmondta, hogy ha nem bocsátunk meg, akkor nekünk sem bocsátanak meg. Emlékezz, Ő nem olyan, mint mi. Ő tényleg arra gondol, amit mond.

Ezt nem találjuk meg gyakran a gyülekezetben. Inkább mentségeket adnak arra, miért van bennük meg nem bocsátás. Ezt kisebb bűnnek tekintik, mint a homoszexualitást, házasságtörést, lopást, részegeskedést és így tovább. De akik nem bocsátanak meg, ugyanúgy nem fogják örökölni a királyságot, mint azok, akik a felsorolt bűnökben vétkesek.

Kezelnünk kell a meg nem bocsátást, különben fel leszünk szólítva, hogy fizessük ki a kifizethetetlent.

 

[1] Logos Bible Study Software, version 1.6 (Oak Harbor, WA: Logos Research Systems Inc., 1993).

 

Továbbadnád ezt az értékes üzenetet? Vagy nyomtatott formában olvasnád a teljes tartalmat?

Rendeld meg „Kiút a sértődöttség csapdájából" című kiadványunkat itt: maiige.hu/kiut