A Biblia azt mondja, hogy mielőtt elfogadtuk volna Jézust Megváltónknak, Isten ellenségei voltunk. Másként fogalmazva: ellöktük őt magunktól, durván elutasítottuk szeretetteljes közeledését, és azt tettük, ami nekünk tetszett ahelyett, hogy igyekeztünk volna az ő kedvében járni. Lényegében tagadtuk, hogy bűnösök lennénk és szükségünk lenne Megmentőre.

A jó hír az, hogy bár úgy bántunk Istennel, mintha az ellenségünk lenne, ő mégis szeretett minket (ld. Róma 5:8–10). Ez azt jelenti, hogy mindig Isten a kezdeményező – nem vár arra, hogy megjavuljunk, hogy felhagyjunk a vétkezéssel, vagy elég jók legyünk ahhoz, hogy szeressen minket. Nem. Ő úgy dönt, hogy feltétel nélkül szeret minket, annak ellenére, akik vagyunk vagy amit tettünk.

Isten a rossz napjaidon és a jó napjaidon egyformán szeret és elfogad. Teljesítményorientált társadalmunkban erről könnyen elfeledkezünk. De te ne felejtsd el! Isten elfogadása azon alapul, hogy Krisztusban vagy, nem azon, hogy egy adott időpontban milyen az életed. „Mert azt [Krisztust], aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” (2Korinthus 5:21)

Gondolj a keresztre úgy mint egy árucsere állomásra. Ott Isten elvette minden bűnödet, amit valaha is elkövettél, és Jézusra helyezte. Abban a pillanatban, amikor Krisztusba veted bizalmadat, Isten fogja Krisztus igazságát és felöltöztet abba. Attól kezdve csak így lát téged: Krisztusban. Milyen felszabadító tudat! Felszabadító, mert most már megérted, hogy értéked nem azon alapul, mit teszel, hanem azon, hogy milyen kapcsolatban vagy Krisztussal. Isten hatalmas értéket tulajdonított neked, amikor engedte, hogy Jézus meghaljon érted.

„De nem tudom elhinni, hogy Isten nem foglalkozik azzal, mit teszek.” Igazad van! Mennyei jutalmadat aszerint kapod majd, milyen hűségesen és engedelmesen szolgáltad őt itt, a földön. Isten azt akarja, hogy jó tetteket vigyél végbe, de nem akarja, hogy azoktól függj, hogy azokkal akarj bármit is kiérdemelni; azt akarja, hogy iránta való szeretetből tedd meg azokat. Ha egyszer megérted helyzetedet – hogy Krisztusban vagy –, akkor megfelelőek lesznek az indítékaid is a helyes cselekedetek végrehajtására.

„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek… nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Efezus 2:8–9)

A következőkben megvizsgáljuk egy kicsit közelebbről, hogy mit is jelent a „kegyelem”. Számtalanszor hallhattad már ezt a szót, de érted is a jelentését? Holnap erről olvashatsz.