„Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok…” (Róma 8:15)

Ha örökbe fogadott gyermek vagy, ez azt jelenti, hogy a szüleid választottak. Választhattak volna más nemű, más bőrszínű vagy más származású gyermeket. Azonban téged választottak. Azt mondod: „Ha előre láthatták volna életem hátralévő részét, talán meggondolták volna magukat.” Pontosan ez a lényeg! Isten látta egész életünket az elejétől a végéig, mégis úgy döntött, hogy a családjába fogad. „Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által.” (Efezus 1:5) Most úgy élhetünk, mint Isten gyermekei, akik így szólíthatjuk őt: „Abbá, Atyám!” (Róma 8:15). Ha pedig gyermekei vagyunk, „akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak” (Róma 8:17).

Isten nem az előkelő származás miatt fogad el. És nem utasít el válásod, hiányosságaid, adósságaid vagy rossz döntéseid miatt. Megváltott gyermeke vagy. Szólíthatod „Abbának”, ami az apa szó becéző formája, mint az „apu” vagy „apukám”. Szabadon és bizalommal fordulhatsz hozzá (ld. Efezus 3:12). Ez egyaránt igaz a jó és a rossz napjaidon is.

Még többet mondok: az örökbefogadás vízszintesen is ugyanúgy érvényes, mint függőlegesen. Most már Isten megváltott családjának tagja vagy. Az ellenségeskedés elválasztó falai leomlottak, és közösség jött létre egy közös apa gyermekei között. Azonnal egy világméretű család tagja lettél!
Ha Isten szeret, akkor bizonyára érdemes szeretni téged. Ha azt akarja, hogy ott légy az ő országában, akkor minden bizonnyal jó veled lenni. Isten kegyelme arra hív – nem, azt kívánja meg tőled –, hogy változtass önmagadhoz való hozzáállásodon: Istennek higgy, ne az elutasítottság és méltatlanság érzéseinek! Ő elfogad, szeret és biztonságot ad!