„Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!”
(Zsoltárok 56:5)
Dávid azt mondta: „Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!” Dávid már csak tudta, mert Isten segítségével képes volt legyőzni az oroszlánt, a medvét és az óriást is.
Egyszer valaki elindult egy farmra, és útközben néhány méterenként figyelmeztető táblákat látott „Vigyázz, harapós kutya!” felirattal. Amikor a házhoz ért, csupán egy aprócska csivava fogadta. „Csak nem azt akarja mondani, hogy ez a kicsi kutya tartja távol az embereket?” – kérdezte döbbenten a gazdától, mire a farmer mosolyogva így felelt: „Nem ő, hanem a táblák!”
A félelem olyan, mint az ordító oroszlán, de ha szembenézünk vele, legtöbbször kiderül, hogy csupán egy csivava! Az igazság az, hogy bármivel képes vagy szembenézni, ha tudod, hogy Isten megígérte:
„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak” (Ézsaiás 41:10).
Tehát ahelyett, hogy a legrosszabbtól tartanál, hidd el, hogy Isten a legjobbat akarja!
Úgy tudod ezt megtenni, ha magadra vonatkoztatod ígéreteit:
Ne hagyd, hogy a félelem győzzön! Ne add meg magad neki! Inkább állj rá Isten Igéjére, és hidd el, hogy át fog segíteni a körülményeiden, és erősebbé fog tenni!
Imádság:
Atyám, valahányszor a félelem érzése ellen harcolok, azt kérem, hogy Lelked töltse be szívemet, és töltsön el békével. Segíts, hogy eszembe jussanak azok az igék, amelyek arra emlékeztetnek, hogy a te kezedben van az irányítás! Nem akarom, hogy a félelem felülkerekedjen az életemben. Félelmeimet otthagyom most lábad előtt, és rád bízom gondjaimat. Ámen!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…