Jézus mondta: „Bizony mondom nektek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magad a tengerbe! – és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik, annak megadatik az. Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek” (Márk 11:23–24).

Nos, Jézus nem tett új helyre egyetlen hegyet sem szolgálata idején. Akkor most miről is beszélünk?

Azokról a problémákról, amelyekkel szembe kell néznünk az életben. Figyelj meg egy fontos dolgot: csak egyszer beszél a hit szükségességéről, de háromszor emeli ki, hogy ki kell mondanunk az Igéjét. Miért? Mert ha nincs elég hited ahhoz, hogy megmozdítsd a nyelved és megvalld Isten Igéjét, akkor ahhoz sem lesz elég hited, hogy hegyeket mozdíts meg!

A Bibliában azt olvassuk: „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által” (Róma 10:17). Valami csodálatos dolog történik akkor, amikor hangosan kimondjuk Isten Igéjét. A fülünkkel halljuk, a gondolkodásunk megújul, a fókuszpontunk megváltozik, és megnő bennünk az, ami Isten előtt kedves: a hit. Ha rendíthetetlenül megmaradunk ebben a hitben, nem hátrálunk meg, és újra meg újra kimondjuk Isten Igéjét, az életünk hegyei elmozdulnak.

Amíg azt mondogatod, amit természetes szinten elképzelhetőnek tartasz és érzel, a hegyed mozdíthatatlan lesz. Ám ha ráállsz Isten ígéretére és kijelented: „Nem tudom, hogyan vagy mikor, de tudom, hogy Jézus nevére le fogsz omlani” – akkor a hegyed megindul!

Imádság:

Uram, vakmerő hitet szeretnék, amely a személyiségemet is formálja. Azt akarom, hogy a gondolkodási mintáimat a hitem alakítsa. Az életet a hitem lencséjén keresztül akarom nézni. Azt akarom, hogy a hitem határozza meg, ki vagyok. Azért imádkozom, hogy összhangban legyek Szentlelkeddel, így mindennap rád összpontosítsam gondolataimat, és a beléd vetett hitem tovább növekedjen. Tudom, hogy te vagy az életem királya, és veled, az én Istenemmel, hegyeket tudok megmozgatni. Ámen!