Láttad már, hogyan tankolnak a vadászrepülők repülés közben? Így csinálja a mi Istenünk is! Amikor azt gondolod: „Nem tudom, meddig bírom még ezt”, a Szentlélek melléd repül, összecsatlakozik veled, feltölt, és így az ellenség számára még nagyobb fenyegetéssé válsz. Ideje ráébredned, mennyire fél tőled az ellenség! Ne hátrálj meg tehát, ne bujkálj, ne kezdj béketárgyalásokba vele!

Mielőtt Józsué hadai meghódították volna Jerikót, Ráháb azt mondta a kémeknek: „hallottuk, hogyan változtatta Isten a Vörös-tenger vizét vörös szőnyeggé előttetek, és hogyan fojtotta aztán bele az egyiptomi hadsereget szemetek láttára” (ld. Józsué 2:10). A hírneved előtted jár! Az ellenség tudja, hogy áldások várnak rád. Éppen ezekért az áldásokért folyik a harc! Csak küzdj tovább! Ha Isten veled van, a problémákból lehetőségek lesznek!

Figyeld:

a) „Isten… összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan” (Róma 16:20 NIV).

b) „Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején” (Lukács 10:19).

c) „Nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van” (1János 4:4).

És még sok-sok ígéret található ott, ahonnan ezek származnak!

A mai Izrael még mindig harcol azért a földért, amit Isten 4000 évvel ezelőtt nekik adott, a kifogyhatatlan gondviselés és a szövetségi áldások földjéért, és emiatt olyan hatása van, hogy mindig ott szerepel az újságok címlapján. Ami az ószövetségi időkben a fizikai hely volt, most lelki értelemben vett lakóhely, melyhez Isten minden megváltott gyermekének joga van, hogy ott letelepedjen.

De a küzdelem még tart!

Azt mondod, téged nem zaklat az ördög? Talán azért, mert nem vagy fenyegetés számára! Abban a pillanatban, amikor komolyan veszed, hogy meg akarod tapasztalni azt a bővölködő életet, amit Jézus ígért, meg fog kezdődni a harc!

Azt hitted, hogy az ördög majd gratuláló dísztáviratot küld?

Nem. Hallgasd csak: „úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban, verésekben, bebörtönzésben, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben, tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben, az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel, dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak, mint ismeretlenek és jól ismertek, mint halálra váltak, és íme, élők, mint megfenyítettek és meg nem öltek, mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden” (2Korinthus 6:4–10).

Lehet, hogy nem ártana, ha néhányszor újra végigolvasnád ezt a pár sort. Miért?

Mert ezek az „alap elvárások” mindenki felé, aki Isten országának polgáraként szeretne élni, és élvezni szeretné ennek az országnak az áldásait.