„Menj el… arra a földre, amelyet mutatok neked!” (1Mózes 12:1)

Gondolj csak bele, mekkora ostobaság sikerért imádkozni, ha nem akarjuk mindazt a változást, ami a sikert elhozná! Mégis ezt szoktuk csinálni, nem? Nézzünk szembe vele, könnyebb megelégedni az adott helyzettel, mint vállalni a sok „mi lesz, ha?” gondolatot, ami a fejlődés velejárója. Sőt, olyanok is vannak, akik azt gondolják, hogy önző és nem lelki emberhez való dolog sikerért imádkozni.

Gondold végig, melyek azok a változások, amiket nem akarsz vállalni? Otthagyni egy munkahelyet, ahol nem tudsz kiteljesedni; saját vállalkozásba kezdeni, vagy megszüntetni egyet, ami nem hoz nyereséget; megtanulni a számítógép használatát; megszakítani egy mérgező kapcsolatot; eladni egy házat vagy autót, aminek túl nagy a fenntartási költsége számodra; lemondani a költekező életstílusról, felelősségteljes költségvetést összeállítani? Ezek a változások mind természetes részei mindennapi életünknek.

A pánik akkor tör ránk, ha váratlan változással találkozunk. Ilyenkor látjuk meg a különbséget aközött, amit mondunk, és amiben valóban hiszünk. „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.” (Róma 8:28) A kulcsszavak ebben a szentírási részletben: a „minden”, a „javukra” és az „elhatározása szerint”. Mivel Krisztusban vagy, bármi, ami téged ér, előtte rajta halad át. A mindenbe beletartoznak azok a dolgok is, amiket nem szeretsz. Istennek terve van, és e szerint az elhatározása szerint munkálkodik a javadra. Visszatekintve majd ezt fogod mondani: „Ha nem mentem volna keresztül mindezeken, nem tapasztaltam volna meg Istennek azokat az áldásait, melyeket ma élvezek.”

Hogy éreznéd magad, ha Isten azt mondaná, hogy hagyd ott az állásodat, add el a házadat, és költözz egy olyan városba, amit nem ismersz? Ez történt a hetvenöt éves Ábrahámmal, és hatvanöt éves feleségével, Sárával. „Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!” (1Mózes 12:1)
Miért kér ilyet Isten? Mert különleges sorsot tervezett el mindannyiunk számára! Ábrahámnak ezt mondta: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel” (1Mózes 12:2). Ábrahám vonakodás nélkül elfogadta a változást, bízott Istenben, és hatalmas jutalmat aratott. Nem csoda, hogy a Biblia a hit atyjának nevezi.

Ahhoz, hogy Istennel járj, és betöltsd akaratát, olyan gondolkodásmódodnak kell lennie, ami vállalja a változást – néha azt a változást is, ami kényelmetlen vagy nagy árat kell fizetni érte.
Hogyan tudod megtenni? „Hit által!” (Zsidók 11:8) Milyen hit által? Önmagadban való hit által? Másokba vetett hit által? Nem! Isten jóságába vetett hit által!

Tudtad, hogy azok, akik ahelyett, hogy ellenállnának, engedik, hogy magukkal sodorja őket a változás, kevésbé feszültek, egészségesebbek és általában boldogabbak is? Kezdd el hát kifejleszteni a változást felvállaló gondolkodásmódot! Törj ki a megszokások régi kerékvágásából, alakíts ki új rutint, és ha komolyan gondolod, kérd meg barátaidat és családtagjaidat, hogy mutassanak rá életed azon területeire, ahol rendszerint rugalmatlan vagy! Hogyan kezdj hozzá? Ezzel az igével: „Minden gondotokat [aggodalmatokat, nyugtalanságotokat egyszer s mindenkorra] őreá vessétek, mert neki [szeretetteljes törődéssel] gondja van rátok.” (1Péter 5:7 AMP)

Amikor előttük a Vörös-tenger volt, mögöttük pedig a fáraó hadserege, Mózes ezt mondta az izraelitáknak: „Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az Úr benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak” (2Mózes 14:13–15).

Figyeld meg, Isten két dolgot mondott Izráelnek. Először, hogy harcolni fog értük. Másodszor, hogy el kell indulniuk akkor is, ha félnek. Természetes dolog, hogy félelmet érzel, ha az ismeretlennel állsz szemben, de pont ilyenkor kell bíznod Istenben! Ahhoz, hogy Isten betölthesse neked tett ígéretét, engedelmeskedned kell neki.

Hogyan lehet helyesen kezelni a változást? Háromféle módon:

1. Összpontosíts a hosszú távú haszonra a rövid távú kényelmetlenség helyett!
2. Légy őszinte magaddal a változással kapcsolatos érzelmeidet és félelmeidet illetően, és vidd mindezt imában Isten elé!
3. Légy nyitott az új ötletekre, ne engedj a rugalmatlan gondolkodásúak befolyásának! Állj rá erre az igére: „Széles helyet keress sátradnak, feszítsd ki sátorponyváidat teljes szélességükben! Húzd meg köteleidet, erősen verd le cövekeidet! Mert jobbra is, balra is terjeszkedni fogsz…” (Ézsaiás 54:2–3). Isten nem változik, de mozgásban van! Ahhoz, hogy sikereket érj el, neked is mozdulnod kell vele!