„Énók az Istennel járt… teljes életkora… háromszázhatvanöt év volt.” (1Mózes 5:22–23)

Az élet egy utazás, aminek van kezdete és van vége. Ha bölcs vagy, azt teszed, amit Énók tett élete 365 évén át: Istennel járt.
El tudod képzelni, milyen jól ismernéd Istent, ha ennyi évet töltenél vele?

Az Istennel járás cseppet sem egyhangú vagy unalmas. A zsoltáros azt mondja: „Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon” (Zsoltárok 16:11). Isten maga alkotott téged, ezért csak akkor találsz békére és örömre, ha felfedezed, mi a célja az életeddel.

Ha kifognál egy halat a folyóból, és partra vetnéd, akkor látnád, ahogy levegőért kapkodva lassan elpusztul. Szerinted boldog? Nem. Ha egy hegynyi pénzzel borítanád be, boldog lenne? Nem. Boldoggá tenné egy iPad, egy jó könyv vagy egy kellemes ital? Nem. Egy szekrény tele új ruhával? Nem. Csak egyetlen dolog tenné boldoggá: ha visszakerülne a vízbe. A parton sohasem lenne boldog, mert nem arra van teremtve.

Ahogy a halnak a víz az otthona, úgy te is az Istennel való közösségre lettél teremtve. Mindig partra vetett halként fogod magad érezni – nem találsz békét és örömet –, amíg rá nem találsz Istenre. A jó hír az, hogy ő nincs messze tőled, csupán egy imádságnyi távolságra. Ha egyszer behívod őt a szívedbe, soha többé nem fogod üresnek érezni magad.

Tudod, miért jött el Jézus? Ő maga mondja el: „hogy az én örömöm teljes legyen bennük” (János 17:13).