Ha nyaktörő sebességgel utazunk végig az életen, miközben figyelmen kívül hagyjuk lelkünk vészjelzéseit, azzal célpontokká tesszük magunkat a kétségbeesés, önmagunk kárhoztatása és a magányosság számára. A kétségbeesésről már szó esett, most nézzük meg a következőt.

Önmagunk kárhoztatása

A depresszió legyőzéséhez fontos a másoknak való megbocsátás. Ám ennyi nem elég. Amíg nem tanulsz meg megbocsátani önmagadnak, sehová sem fogsz jutni. Önmagad kárhoztatása olyan, mint behúzott fékkel autót vezetni; az önvád lehúz a földre, és elveszi a lendületedet. Továbbá olyan vegyi anyagokat termel, melyek szapora szívverést, magas vérnyomást, emésztési zavarokat, izomfeszülést okoznak, koleszterint juttatnak a véráramba, és csökkentik a tisztánlátásra, logikus gondolkodásra való képességedet. Minden alkalommal, amikor feleleveníted magadban a „régi dolgokat”, ezek a rossz érzések újabb adag romboló vegyi anyaggal öntenek el. A mai tudomány megerősíti azt, amit Isten mindig is tudott. Nevezetesen, hogy azok az emberek, akik nem tudnak megbocsátani maguknak, sokkal hajlamosabbak a depresszióra, szívrohamra és más súlyos betegségekre. Ahhoz, hogy ezzel szemben védve légy:

1) Szabadulj meg az ésszerűtlen elvárásoktól! Tudat alatt mindannyian felállítunk magunknak szabályokat arról, szerintünk hogyan kellene viselkednünk. Sok ilyen szabály még gyermekkorunkban alakult ki, és mára már nem működik. Például, szerinted mennyire reális elvárás az, hogy képesek legyünk egész nap dolgozni, elfogadjunk minden meghívást, tökéletes háztartást vezessünk, mindig rendesen kialudjuk magunkat, és még maradjon időnk Istenre és saját magunkra? Nem csoda, hogy Isten Igéje azt mondja nekünk: „Inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk meg az Úrhoz!” (Jeremiás siralmai 3:40).

2) Tanulj jót tenni, ne érezd folyton rosszul magad! A Biblia azt mondja: „Önmagatokat tegyétek próbára… Önmagatokat vizsgáljátok meg!” (2Korinthus 13:5). Ha elbuktál a vizsgán, tegyél annak érdekében, hogy legközelebb sikerüljön! Ha úgy érzed, kudarcot vallottál szülőként, légy csodálatos nagyszülő! Fogj bele valamibe, ami nagyobb nálad! Longfellow mondta: „Add oda, amid van, valakinek hasznára lehet, jobban, mint gondolod.” Amit magadért teszel, meghal veled együtt, amit másokért teszel, örökre megmarad.

3) Ismerd el hibáidat! Fred Luskin pszichológus azt mondja, hogy könnyen magunkat vádoljuk olyankor, ha valami nagy dologban kudarcot vallunk az életben, például a házasságban vagy a hivatásunkban; ha tetteinkkel másoknak fájdalmat vagy kárt okozunk, ha rossz döntéseket hozunk, vagy ha nem azt tesszük, amiről tudjuk, hogy kellett volna. A bűnvallás ilyenkor gyógyító lehet – megelőzi, hogy belecsússzunk a tagadásba. Dávid azt mondta: „Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem” (Zsoltárok 32:3–5). Mielőtt Dávid továbbléphetett volna, el kellett ismernie a problémát. Ehhez bátorság kell, főleg akkor, ha ösztönösen szeretnénk eltemetni a dolgot a sztoikus felszín alá, mintha soha meg sem történt volna.

Az önvád mély sebeket tud ejteni szívünkön, ezért holnap további lényeges tanácsokat mutatunk ahhoz, hogyan tudod legyőzni!