Gyakran azok a dolgok, melyektől azt reméljük, hogy lelkünket táplálják, éppen a depressziónk táptalajává lesznek. A két általánosabban elterjedt nézet közül nézzük meg a másodikat is:

2) Ha azt hisszük, hogy a legfontosabb életcél az élvezet. Két macska beszélgetett egyszer, és az egyik megkérdezte a másiktól, hogy miért kergeti folyton a farkát? „Nos – felelte a másik –, anyám mindig azt tanította, hogy a boldogság a farkunkban rejlik, ezért próbálom elkapni.” Barátja erre így szólt: „De ha csak mész szépen a magad útján, akkor követni fog, nem?” (Még mondja valaki, hogy a macskák nem okosak!)

Jakab azt írja: „Kívántok valamit, és nem kapjátok meg… mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni” (Jakab 4:2–3). Amikor túlságosan belemerülünk valamibe, az nem tud többé megelégedést adni. A bölcs emberek rendszeresen visszahúzódnak az élet nagy lakomájától, hogy az újdonság erejével tudjon hatni, és kielégítő maradhasson számukra. A másik oldalon ott vannak az élvezethajszolók és izgalomfüggők, aki belemerülnek és minden csepp kielégülést kicsavarnak belőle. Csakhogy ez nem működik. Túlterheli az agy élvezetközpontját, kimeríti a jó érzés ingerületátvivőit, a szerotonint és a dopamint, ezzel az unalomhoz termel üzemanyagot, a túl nagy elvárásokat és a depressziót táplálja.

Pál azt mondja: „…én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:11–13).

Az a helyzet, hogy mindenki meghal egyszer, de nem mindenki él igazán! Sokaknak csupán „életközeli élményeik” vannak. Pénzért lehet venni lehetőségeket és lehet kényelmet teremteni, de a tartós boldogság titka az Istennel járásban található.

 

„A boldogság tanulható képesség.
Saját boldogságodért te vagy felelős.
Nem a barátaid, nem a szüleid,
nem a házastársad,
nem a gyermekeid, nem is a főnököd
– boldogságodért te felelsz.
Vannak, akiknek ez nem jön könnyen,
talán te is boldogság-fogyatékkal élsz.
Küzdeni kell érte. De elérhető.”

(John Ortberg)