Erdei sétáid során sokféle állattal találkozhatsz, de szarvas valószínűleg nem lesz köztük. Messziről megérzi a közeledésedet, és mire te felfedeznéd, héthatáron túl jár.

Dávid gyakran ért a képességei határához. Vészhelyzetben az ember olyan dolgokra is képes, amelyek meghaladják az alapképességeit, de Dávid itt nem erről beszél. Nem arról számol be, hogy milyen módon tette magát képessé hajmeresztő dolgokra. Nem arra buzdít, hogy hívjuk elő a bennünk szunnyadó képességeket. És főleg nem arra tesz javaslatot, hogy kit hibáztassunk a nehézségeink miatt. Dávid arról tesz bizonyságot, hogy amikor bajba került, hitte, tudta, hogy különleges erőt, lehetőséget fog kapni a mindenható Istentől. Aki hűséges volt a múltban és megbízható kísérő a jelenben, arra lehet számítani a jövőben is. 

Ha úgy érzed, hogy legyőzhetetlen akadályok állnak az utadban, vagy olyan magasságokba kellene eljutnod, amire nem vagy képes, akkor tudd: nem vagy egyedül. Ahogy a Seregek Ura Dávidnak megadta azt, amire éppen szüksége volt – legyen az testi erő, ügyesség, kedvező lehetőség vagy akár szellemi tisztánlátás –, úgy neked is meg tudja adni. Ne csak a saját meglévő adottságaiddal számolj! Isten mellett olyan eredményekre számíthatsz, amiken te magad is elhűlsz. 

Bízz Isten mindenhatóságában, higgy a szeretetében, beszélj vele a nehézségeidről, így te is akkora győzelmeket fogsz átélni, mint Dávid.

 

És most?

Ha megfigyeled, Dávid a zsoltáraiban mindig hálaadással beszélt Istenről, és bizakodással önmagáról. Ez volt az egyik legerősebb fegyvere.

Figyelj oda te is, hogy milyen kijelentéseket teszel magadról, milyennek mutatod be Istent! Ne mondj olyasmit, hogy „Úgysem fog menni…”, „Én ehhez béna vagyok..., „Velem ez tuti nem történhet meg!” Ezek vesztes mondatok. Neked viszont mindenható Istened van, aki olyanná teszi lábadat, mint a szarvasé. Ő azon dolgozik, hogy a neked rendelt magas helyekre kerülj. Ezt tükrözzék a szavaid, erről tanúskodjon az életed!