július 16. szerda
„Ó, Uram, segíts meg! Ó, Uram, adj szerencsét!” (Zsoltárok 118:25)
Az egyik képregényben egy kutya a gazdájával sétál, s egyszer csak meglát egy nyulat. Üldözőbe veszi, de amikor már majdnem utoléri, hirtelen megáll. „Miért álltál meg?” – kérdezi a gazdája. „Mert nem tudom, mit kell tenni, ha elfogtam” – válaszolja a kutya.
Furán hangzik, de sokan élnek így. Hatalmas álmaik, vágyaik vannak, el is indulnak, mindent megtesznek a sikerért. Aztán utolsó pillanatban egyszerűen lefagynak vagy valahogy elrontják. Talán te is jártál már így: majdnem a célban voltál, aztán valami értelmetlen, érthetetlen dolog eléd vágódott, esetleg te magad reagáltál furcsán, és vége lett mindennek. Mint aki saját magát gáncsolja el.
Nagyon sokat segít, ha nem érzed magadat egyedül. Ha tudod, hogy Isten ott van veled, hall téged, bármikor kérheted a segítségét. És ha hiszel benne, hogy bármi megtörténhet veled. Úgy értem, bármi jó. Nem azért, mert szuperképességeid vannak, hanem mert a te mennyei Atyád mindent el tud neked intézni. Bármiben akadsz el, van lehetőség továbbhaladni.
Akkor is, ha nagyon elszúrtad.
Akkor is, ha emberileg nézve nincs jó megoldás.
Akkor is, ha a körülmények nem neked kedveznek.
Istent semmi sem korlátozza. Amíg ő vezet, nem kell megijedned, ha a célnál vagy! Nem fogod elszúrni, nem fognak összedőlni az álmaid, nem fognak keresztbe tenni neked.
És most?
Isten jót tervezett az életed felől, szívből örül, mikor jót tehet veled. Aki érted adta a legdrágább kincsét, az egyetlen Fiát, hogyne adna meg neked bármit, ami a javadra van?
Amikor elfelejtenéd ezt, emlékeztesd magad, hogy Ő igenis jót, igen jót, igen jót tervezett! Ez a dal is erre emlékeztessen! https://www.youtube.com/watch?v=NdVpzzhciao
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…