Lót Sodomában, a bűnös városban élt, amit Isten el akart törölni a föld színéről. Mivel azonban az Úr megígérte nagybátyjának, Ábrahámnak, hogy nem pusztítja el az igazat a bűnösökkel együtt, elküldte angyalait Lót megmentésére. A férfi nem érezte át a helyzet sürgető voltát, azt sem fogta fel, mennyire gáz az a hely, ahol lakik. Az angyalok erre megragadták a kezét, neki és a családjának is, és szó szerint kicibálták a városból. Mondhatták volna, hogy ők megtették a maguk részét, ha Lót ennyire ostoba, akkor vesszen ő is a várossal. Isten azonban nem így gondolkodik. Ő szereti a népét, annyira, hogy az egyetlen Fiát is feláldozta érte. S azóta is nap mint nap megment a saját butaságunkból.

Néha ijesztő azzal szembesülni, hogy mi történt volna, ha… Kijózanító látni, hogy valamit benéztél, és őrült nagy baj lehetett volna, de mázlid volt és megúsztad. Valóban mázli volt? Véletlen szerencse, amire legközelebb is lehet számítani? Vagy inkább Isten kegyelme, amiért hálát kell adni, és nem visszaélni vele.

Ne menj tovább érzéketlenül, ha rádöbbensz, hogy Isten megmentett valami nagy bajtól! Végy egy nagy levegőt, és adj hálát a kegyelemért, amely megvédett a visszafordíthatatlan tragédiától. Ugyanakkor bármit látsz magad körül, számíts az angyalokra, akik vigyáznak Isten népére – néha jobban is, mint az elvárható volna.

 

És most?

Istennek nemcsak égi angyalai vannak, valamikor embereket használ arra, hogy gondoskodjon az övéiről. Szeretnél te is egy ilyen földi angyal lenni? Figyeld a többieket, igyekezz észrevétlenül segítségére lenni valakinek. Aztán pedig tartsd titokban, ne beszélj róla senkinek!