Bábelőadásokon gyakori jelenség, hogy a gyerekek a díszlet láttán felkiáltanak: „Ezt a bábelőadást már láttuk!” Aztán az első hangeffekteknél kiderül, hogy csak a díszlet ismerős, a történet teljesen más. Nem csak a gyerekekre jellemző az, hogy első látásra tudni vélik, hogy mi fog történni, mindannyiunkkal előfordul ilyen. Például, amikor azt mondjuk: „A legutóbb sem sikerült, biztos most se fog”, vagy „Ebben a feladatban jó vagyok, kisujjamból kirázom.”

Szabó Magda ezt írta: „Anyám azt mondta, egyet tanulj meg: hétfőn hétfő, kedden kedd. Egyik sem ikertestvér. Hogy mit hoz a kedd, azt ne kezdd el siratni félelmedben hétfőn. Hogy mit adhat a kedd, azt ne tervezd hétfőn. Hátha nem hozza be. Az egyik nap ilyen, a másik olyan.”

Nemcsak a napjaink térnek el egymástól, a helyzeteink is különbözőek. Lehet, hogy tegnap nem sikerült valami, de az tegnap volt: ma már tapasztaltabb vagy, és a körülmények sem ugyanazok. És előfordulhat, hogy Isten tegnap egyféleképpen vezetett, de az egy másik nap, és ma mást szeretne megmutatni neked.

Isten nem sémákban gondolkodik. Ő minden egyes pillanattal mást tervez, minden esemény másképp illik bele abba az összképbe, amit Ő felőled gondolt.

Ne keseredj hát el, ha ugyanazt a díszletet látod: nem biztos, hogy ugyanaz a sztori következik! És ne bízd el magad, ha egy helyzet túl egyszerűnek tűnik: szinte borítékolható, hogy lesz benne valami nem várt fordulat!

 

És most?

Végy el ő egy pakli UNO kártyát! Csapj ki öt lapot az asztalra, majd keverd meg ismét, és újra tegyél ki öt lapot! Sikerült ugyanazokat megtalálni?

Következő körben válassz ki öt lapot, keverd meg őket, és rakd ki egymás mellé! Aztán ismét keverd össze, és rakd ki újra! Hányszor kellene megismételni a folyamatot ahhoz, hogy csupán ezt az öt lapot ugyanabban a sorrendben sikerüljön kirakni?

Látod: ugyanazok az összetévők sem adják feltétlenül ugyanazt az eredményt.