szeptember 29. hétfő
„Betöltötte őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkára…” (2Mózes 35:31)
Amikor Mózesék megkapták a szent sátor leírását Istentől, nem egy kereskedővárosban éltek, hanem a puszta közepén. Ehhez képest, ha megnézed, hogyan kellett kinéznie a hordozható templomnak, nem egy sörsátor leírását találod. Arany, ezüst, réz, kék és bíbor fonalak, kecskeszőr, vörösre festett kosbőr, delfinbőr és akáciafa, lámpaolaj, balzsam, ónixkövek és berakásra való drágakövek – ezek voltak az alapanyagok. Ráadásul minden részletnek művészi módon kellett összeállnia.
Első hallásra meredeknek tűnhetett a feladat, de ami csodálatos ebben: a szükséges alapanyagok és munkaeszközök mindegyike ott lapult valakinek a csomagjában. A művészi tehetség is ott szunnyadt néhányuk személyiségében. A speciális feladatokat végzőket pedig Isten ellátta minden olyan képességgel, amelyre szükségük volt.
Amikor Isten megbíz egy feladattal, az sosem olyan, amit a kisujjadból kirázol. Van, hogy csak fogod a fejed: ezt most mégis hogyan?! Tudd, hogy az Úr sosem hív lehetetlen küldetésre! Ráadásul ő a csapatmunka híve, nem egyszemélyes akciókban gondolkodik. Ne ess pánikba, ha rajtad túlmutató dolgokat kell megtenned! Amire szükséged van a feladat teljesítéséhez, az vagy máris a birtokodban van, vagy megszerezhető valahonnan, valakitől. Ha pedig nem tudod, hogyan kezdj hozzá, akkor fordulj bátran Istenhez, és kérd, hogy töltsön be isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel! Gondolj arra: ha a puszta közepén össze lehetett hozni egy művészi remeket, te is boldogulni fogsz!
És most?
Ha szent sátrat nem is, de egy hála-sarkot te is készíthetsz Istennek azokból a dolgokból, amelyek épp a kezed ügyébe esnek.
Nézz szét magad körül, és keress olyan használati eszközöket, képeket, igéket, tárgyakat, amik Istenhez kötnek! Ahogy egyesével a kezedbe veszed őket, idézd fel, hogy az adott tárgyat mikor használtad legutóbb, és hogyan könnyítette meg az életedet, majd köszönd meg Istennek, és helyezd el a kis kompozíciódban!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…