október 13. hétfő
„Mindaddig rabságban tartották, amíg szava beteljesedett. Az Örökkévaló szava próbára tette és megtisztította Józsefet!” (Zsoltárok 105:19 EFO)
József egészen fiatal srác volt, amikor azt az álmot kapta Istentől, hogy egyszer majd emberek hajlonganak előtte, kicsik és nagyok egyaránt. A családja megsértődött ezen, pedig az álom nem csak róluk szólt. Egy távolabbi jövőre vonatkozott, amikor a nagy egyiptomi birodalom apraja-nagyja (köztük az ő családja is) József szavának engedve menekült meg az éhínségtől. Addig azonban nagyon sok mélységen kellett Józsefnek átmennie. A testvérei megutálták, egy távoli országba került rabszolgaként, majd börtönben találta magát vasra verve, és mindenki elfeledte.
Mindenki, de nem Isten!
A sok nehézség nem annak a jele volt, hogy az Úr elhagyta Józsefet. Nem is azt mutatta, hogy félreértette az álmait. A küzdelmes évek alatt az Örökkévaló szava próbára tette és megtisztította Józsefet, hogy mire elfoglalta a beígért pozícióját, minden tekintetben felkészült legyen.
Minden siker előtt van egy felkészítő időszak, ami tele van kudarcokkal, fájdalmakkal, konfliktusokkal. Ezeket persze senki nem szereti, de a harcok alatt edződik a szív, ügyesedik a kéz, születnek a kapcsolatok. És a végén már senki nem a nehézségeket emlegeti, csak az érdemeket.
Ha kaptál egy álmot a szívedbe, de nem halad semerre a dolog, akkor valószínűleg te is egy felkészítő időszak előtt állsz. Hidd el, nem vész kárba egyetlen próbálkozás, egyetlen tapasztalat sem! Csak tarts ki, és hordozd imáidban az álmaidat! Isten majd gondoskodni fog róla, hogy minden szál összeérjen majd a jövő egy pontján, és akkor hálás leszel az útért, amit végigküzdöttél.
És most?
Lassan elérkezik annak az ideje, hogy a kint lévő szobanövények fagyvédett helyre kerüljenek. Ez azonban egy fokkal bonyolultabb annál, mint hogy megfogod a cserepet és beviszed a szobádba.
Ha teheted, vegyél részt egy betelepítésben, és figyeld meg, mi történik közben – lehet, hogy találsz hasonlóságot József története és a növények behordása között!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…