Azt mondják, a sírás nagyon egészséges, segít az immunrendszer szabályozásában. De valljuk be, mi nem ezért szoktunk sírni, hanem mert így reagálunk egy érzelmi helyzetre vagy egy irritáló ingerre. Gyakorlatilag bármi könnyekre fakaszthat, ami mélyen érint, felkavar. És sírni jó, mert megkönnyebbülést hoz, csökkenti a túl nagy feszültséget, izgalmat, szomorúságot, így az ember általában sokkal jobban érzi magát utána.

Vissza tudsz emlékezni arra, hogy mikor sírtál utoljára? És hogy mi volt az oka? Vagy fogalmazzunk úgy: ki volt az oka?

Érte sírtál vagy miatta?

Egy református templom udvarát színes szalagokkal díszítették, s az egyikre ezt írták: „Ahány könnyet hullattam érted, annyi áldás szálljon rád!” Csodaszép ez a gondolat! Amikor a másikért sírsz, az a szeretet túlcsordulása. Sírsz érte, mert hiányzik, mert sajnálod, mert büszke vagy rá, vagy mert örülsz neki. Ezeket a könnyeket sose szégyelld, mert nagy kincs annak, akikért hullanak!

Tudtad, hogy a könnyek nem a semmibe folynak? Isten mindegyikről tud, számontartja őket, sőt tömlőbe gyűjti. Az az imádság, ami könnyekkel van lepecsételve, az különösen is értékes számára. És ne is tartsd vissza, mind egy-egy hatalmas ámen.

Van egy imádság, ami még ennél is erősebb; amikor sírsz valaki miatt, és azt tudod mondani: „Ahány könnyet hullattam miattad, annyi áldás szálljon rád!” Ez az ima teljesen padlóhoz vágja az ördögöt, és semlegesíti a mérget, amit beléd fecskendezett. Jó, ha néha ilyet is ráteszel az imalistádra!

És most?

Van olyan barátod, akit féltesz, aki bajban van és nem tudsz rajta segíteni? Hallgasd meg ezt a dalt, és akár érted a szövegét, akár nem, gondolj erre a barátodra, miközben hallgatod!