november 5. szerda
„Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.” (Példabeszédek 16:3)
Előfordult már veled, hogy azt kaptad, amit kértél, mégsem tett boldoggá? Vagy épp ellenkezőleg: teljesen más történt, mint amire vágytál, de kiderült, hogy ez így sokkal jobb lett?
A tervek, elképzelések nagyon hasznosak. Kijelölik a szükséges lépéseket, segítenek felkészülni a váratlan helyzetekre, megtalálni a legjobb, leggyorsabb, leghatékonyabb módokat. Egy baj van velük: az élet nincs tekintettel rájuk. Hiába vannak nagy álmaink, szuper ötleteink, folyamatosan újra kell tervezni a dolgainkat, mert valami akadály mindig felüti a fejét.
A legtöbb idegeskedés, aggodalom, félelem, kétségbeesés abból származhat, ha túlságosan ragaszkodsz az elképzeléseidhez, és nem tudod elfogadni, hogy ami boldoggá tesz, ahhoz más út is vezethet.
Képzeld el, hogy el akarsz jutni egy bizonyos helyre, és sejted is, hogyan lehet a leggyorsabban eljutni oda, de a navigációs alkalmazás egy bonyolultabb úton akar vezetni. Mire hallgatsz: a megérzéseidre, tapasztalataidra vagy a műholdas rendszerre? Egy tapasztalt autós ilyenkor elkezd gyanakodni: a navigáció tudhat valamit, amit én nem.
Istent úgy nevezi a Biblia, mint aki a szívek ismerője, a vesék vizsgálója. Ez azt jelenti, hogy az Úr ismeri az érzelmeidet és a vágyaidat, teljesen átlátja és megérti a legbensőbb gondolataidat, legrejtettebb szándékaidat. Ráadásul Ő pontosan tudja, mire van igazán szükséged, és úgy intézi, hogy minden összedolgozzon a javadra.
Ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretted volna, akkor ne ess kétségbe: tudd, hogy Istennek jobb terve van!
És most?
Keresd meg egy internetes térképen a települést, ahol laksz, majd kezdj el rázoomolni a kerületedre, utcádra, házadra. A szobád ablakán be tudsz nézni?
Most képzeld el, mire képes az az Isten, aki rá tud zoomolni a legmélyebb gondolataidra, érzéseidre, vágyaidra is, és tisztán látja azokat! Nem azért, hogy a hibát keresse, hanem hogy ott segíthessen, ahol éppen tartasz. Bízd rá ma ismét terveidet, elképzeléseidet!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…