Szeretnénk azt hinni, hogy aki elfogadta Isten kegyelmét, az egy buborékba kerül, elzárva minden rossztól és bajtól, de ez nem így van. Azt tapasztaljuk, hogy minket is ugyanazok a problémák érnek, mint bárki mást – fájdalom, veszteség, konfliktus, csalódás, csak még ráadásul a kísértésekkel is extrán meggyűlik a bajunk. Ugyanakkor van néhány dolog, amit csak az élvezhet, aki odaszánja az életét Krisztusnak, s az egyik ilyen exkluzív ajándék az örök vigasztalás és a jó reménység.

Talán téged is vigasztaltak már páran, és tudod, mennyit ér, amikor azt mondják neked: „Nyugodj meg, minden rendben lesz!”; „Mindig hajnal előtt legmélyebb a sötétség”; „Gondolkodj pozitívan!”; „Van, akinek sokkal rosszabb ennél"; „Majd túl leszel rajta...”; „Össze kell szedned magad!"; „Nem szabad sírni!”. Gyenge vigasz, de legalább észreveszik, hogy baj van és megpróbálnak segíteni.

Viszont van, ami tényleg működik, ez pedig Krisztus vigasztalása. Ő úgy enyhít a szívfájdalmadon, hogy melléd áll, és beborít a szeretetével – mint amikor egy puha, meleg takarót rád terítenek, és te nem vacogsz tovább. Másrészt feloldja a fájdalmat, haragot, segít más szemszögből rálátni ugyanarra a helyzetre úgy, hogy pontosan tudja, mit érzel, hol akadtál el. A félelem helyett jó reménységgel ajándékoz meg.

Ez akkora nagy dolog, hogy Pál is így ujjongott: „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja…, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban…” (2Korinthus 1:3–4).

Van vigasztalás Krisztusban. Minden nyomorúságodra van gyógyír, ezt soha ne feledd!

És most?

Látogass el erre az oldalra, ahol vigasztalásról szóló igeverseket találsz. Olvasd el őket lassan, és válaszd ki azt az egyet, amelyik most a legközelebb kerül a szívedhez. Tedd rá egy szép háttérképre, nyomtasd ki, és tedd ki a szobádba. Olvasd el újra és újra, napról napra. Ne siettesd a változást – csak engedd, hogy Isten Igéje vigasztaljon, és idővel új örömöt hozzon az életedbe.