május 14. csütörtök
„…miért álltok itt az ég felé nézve?” (Apostolok Cselekedetei 1:11)
Egy ifjúsági találkozón arra kérték a jelenlévőket, hogy írják le a legnagyobb álmukat egy papírlapra, majd dobják bele egy gyűjtőedénybe. A konferencia záróalkalmán az előadó megáldotta ezeket a kis cetliket, majd héliumos léggömbökkel az égbe eresztette. A résztvevők döbbenten figyelték, ahogy a kis táskák egyre magasabbra szállnak, majd eltűnnek a szemük elől. Ekkor az előadó megszólalt: „Miért álltok itt az ég felé nézve? Miért siratjátok az álmaitokat? Nem a semmibe tűntek el, hanem az Úrnak adtuk át őket. Ő nem veszi el tőletek, hanem beteljesíti, sokkal jobban, mint azt remélni tudnátok. Hát nem nála vannak a legjobb helyen?”
Amikor a feltámadt Jézus felemelkedett az Olajfák hegyén, majd eltűnt a felhőkben, a tanítványok is megkövülten álltak. Egyszer már elveszítették őt, majd visszakapták, és akkor Jézus azt ígérte, hogy velük marad a világ végezetéig.
A jó hír az, hogy Krisztus úgy ment el, hogy velünk maradt. Szentlelke által jelen van a te életedben is, és igaz rá minden, amit a Szentírásban olvashatsz róla. Ő nem csupán egy a történelem nagy személyiségei közül, hanem Szentlelke által élő, megtapasztalható valóság – ma is.
Jó, ha újra és újra emlékezteted magadat az Úr hatalmas tetteire, amelyeket a bibliai időkben tett vagy amelyeket te magad átéltél mellette. Jó énekelni a tulajdonságairól, mert ezek nem változnak. De a mai napon különösen jó rácsodálkozni arra, hogy a mennybemenetel napján nem szegényebbek lettünk egy hús-vér Jézussal, hanem gazdagabbak egy Mindenhatóval.
És most?
Ha vannak benned még kérdések azzal kapcsolatban, hogy ki a Szentlélek, nézd meg ezt az összefoglaló videót!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…