Ha azt hallod, hogy „második világháború”, valószínűleg az jut róla eszedbe: „Ez már a régmúlt történelme. Uncsi, uncsi, uncsi. Semmi köze hozzánk.” Ha viszont azt mondja valaki, hogy „második világháborús bomba”, hidd el nekem, hogy érdemes felülni és fülelni!

Egy halom második világháborús bomba rejtőzik különféle helyeken, és az, hogy akkor nem robbantak fel, nem jelenti azt, hogy ezután sem fognak. Sőt, minél tovább nem nyúlnak hozzájuk, annál veszélyesebbek. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a részletekbe, ilyenkor a belsejük elrozsdásodik, a robbanófej szabaddá válik, és a bomba instabil lesz, azaz bármikor felrobbanhat, és darabokra téphet bármit és bárkit, ami vagy aki a közelében tartózkodik, még ennyi évvel a háború után is.

Az oszló bombák nagyon veszélyesek, de ugyanez igaz a fortyogó haragra is. Ha magadba temeted a haragodat, és hagyod, hogy a felszín alatt fortyogjon, bármelyik pillanatban kirobbanhat belőled, amikor a legkevésbé sem számítanál rá. Ne legyél büszke a haragra, hanem imádkozz érte!

Nagy veszélyt rejt, mert pontosan azoknak okoz fájdalmat, akik a legközelebb állnak hozzád, megfoszt mások tiszteletétől, becsapja az orrod előtt az új lehetőségek ajtaját. Ráadásul Isten sem kedveli igazán. Nézd meg, mit mond a haragról a Zsoltárok 37:8-ban, a Példabeszédek 16:32-ben és a Példabeszédek 19:11-ben! Igyekezz minden tőled telhetőt megtenni, hogy hatástalaníts minden oszlásnak indult haragbombát, amelyet elástál az életedben, még mielőtt felrobbanna!

És most?

Melyik ige érintett meg a legjobban? Válaszd ki, állítsd be háttérképnek a telódon, és olvasd el többször a nap folyamán! Hagyd, hogy dolgozzon benned, és megszabadítson a keserű haragtól!