Hála az Úrnak a GPS-ért! Régen mindig magunknak kellett megtervezni az útvonalat atlaszok és térképek segítségével, vagy be kellett pattanni a kocsiba, és bízni abban, hogy az útjelző táblák majd útbaigazítanak. Akárhogy is, ha eltévedtünk, nagyon nehéz volt visszatalálni a helyes irányba, és igénybe kellett venni a többi utas segítségét.

A GPS legjobb tulajdonsága, hogy ha letérünk az útról, néhány másodperc alatt újratervezi az útvonalat, és máris előáll egy újabb tervvel. Lehet, hogy ez picit hosszabb az eredetinél, de a végén ugyanúgy célba érünk, ha követjük az utasításokat. Az autó vezetését viszont (egyelőre) nem tudja átvenni tőlünk a GPS. Nekünk kell vezetnünk, és nekünk kell meghoznunk a döntést, hogy követjük-e az utasításokat vagy sem.

Isten is kicsit olyan, mint egy tökéletes navi. Ha eltévedünk (ami mindannyiunkkal megesik), Ő megpróbál visszaterelni minket a helyes útra, de a vezetést nem veszi át helyettünk. Mindig dönthetünk úgy, hogy most nem hallgatunk Rá. Igazából a legnagyobb különbség a két navi között az, hogy Istennél nem tudjuk biztosan a célpontunkat, hiszen nem mi állítottuk be, hanem Ő. Néha talán ijesztő úgy követni az utasításokat, hogy közben gőzünk sincs az úti célról, de egy dologban biztosak lehetünk: az lesz a legjobb számunkra.

És most?

Lehet, most azt gondolod: Rendben van, Isten olyan, mint egy tökéletes navigátor, de hogyan hallhatom meg a hangját? Először is csendesedj el, és mondj el Istennek mindent, amivel tele van a fejed és a szíved! Aztán olvasd a Bibliát, majd írd le, ami eszedbe jut! Ha ezt rendszeresen teszed, idővel világossá válik, hogyan vezet téged Isten.