június 3. kedd
„Ápold az Istenhez fűződő kapcsolatodat…” (Róma 14:22 TM)
A kapcsolatok nem tartoznak a legbiztonságosabb hobbik közé. Gondolj csak bele: a legjobb barátnőd elkenődött sminkkel zokog a lányvécében – és miért? Mert a szemét pasija képes volt átgázolni a szívén. Vagy Apu és Anyu újra vitatkoznak, mint két pankrátor az öklével, szavaik élesebbek, mint bármilyen ökölcsapás. Mindketten lesik, hogyan vihetnék be azt a győztes jobbhorgot. Lehet, hogy te is hagytál már magad után törött szíveket. Bizony, a másokkal való kapcsolatok terén nem árt az óvatosság!
Lehet, hogy ezeket a kétségeket és félelmeket – a törékeny kapcsolataink miatti csalódásokat – átvisszük az Istennel való kapcsolatunkba is. Pedig Ő hív minket – kapcsolatra önmagával és másokkal. A Máté 22:34–40-ben Jézustól megkérdezik, melyik a legnagyobb parancsolat. Ő nem azt feleli, hogy tartózkodjatok a gyilkosságtól, vagy káromkodjatok egy kicsit visszafogottabban, hanem az egész keresztyénséget így foglalja össze: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből… Szeresd felebarátodat, mint magadat.”
Egyértelműen látszik, hogy Jézusnak fontosabbak a kapcsolatok, mint a különböző szabályok. Talán most már ideje lenne felhagyni a kifogások sorolásával, hogy Isten miért nem fogadna el minket, vagy a törekvéssel, hogy bizonyos szabályok betartásával nyerjük el tetszését. Azzal, hogy a teológia és az Istennel kapcsolatos okoskodás mögé bújunk – és végre megnyithatnánk a szívünket Isten előtt. Igen, tedd le a szívedet Isten kezébe még ma, és kezdd el ápolni a kapcsolatodat vele!
És most?
Ehhez csak annyi kell, hogy ott, ahol most vagy, egy pillanatra megállj, felnézz – és megszólítsd Őt. Ma imádkozhatsz így:
„Istenem, köszönöm, hogy jöhetek Hozzád úgy, ahogy vagyok. Nem rejtegetem a dolgaimat, hiszen mindent látsz. Most megnyitom a szívem, és engedem, hogy közel lépj. Köszönöm, hogy még a legsötétebb gondolataimra is kegyelemmel tekintesz. Hálás vagyok, hogy annyira szeretsz, hogy segítesz ezeket magam mögött hagyni – miközben olyan kincsekkel töltesz meg, melyekért érdemes élni. Jézus, mindez miattad lehetséges. Minden dicsőség legyen a Tiéd! Ámen.”
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…