június 4. szerda
„Ki választana el minket Krisztus szeretetétől?” (Róma 8:35)
Figyi, srácok, nem kell begyakorolt poénarzenál ahhoz, hogy le tudjátok nyűgözni a lányokat. Csajok, nektek meg nem kell üres tekintetű, nyeszlett modellnek kinéznetek ahhoz, hogy levegyétek a fiúkat a lábukról. Ha bejössz valakinek, akkor így is, úgy is tetszeni fogsz neki.
Ez ugyanígy van Istennel kapcsolatban is. Nem kell hibátlanul eljátszanunk a Mily’ nagy Istenünket az ukulelén ahhoz, hogy Isten megszeressen minket, sem a Vatikánnak az imáinktól zengenie ahhoz, hogy felkeltsük érdeklődését.
Az igazság az, hogy Isten felfoghatatlanul odáig van értünk. Mint minden más kapcsolatban, itt is érezhetjük magunkat sérülékenynek és bizonytalannak, és elhihetjük a saját ostoba lemezünket: Nem vagyok elég jó; Hogy szerethetnél, mikor én ezt és ezt tettem…?; Még többet igyekszem tenni azért, hogy szerethetőbb legyek.
Gondolj csak bele: van bármi szerethető egy olyan emberben, aki hangosan szuszog, folyton nyafog, és még össze is piszkít téged? Nem igazán. Mégis, az újszülött babák anyukái a világon mindenütt másképp vélekednek erről. Isten a legodaadóbb anyukánál is jobban rajong érted. Nem tudsz semmi olyat tenni vagy mondani, ami változtatna azon, hogy Isten szeret téged, mint egy anya a gyermekéért. „…sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róma 8:38–39)
Vedd tudomásul: szerethető vagy!
És most?
Ma csak lélegezd be Isten szeretetét: Ülj le kényelmesen, hunyd le a szemed. Minden belégzésnél mondd magadban: „Isten szeret engem.” Minden kilégzésnél: „Elfogadom ezt a szeretetet.” Ismételd 5-6 alkalommal – nem kell sietni. A szeretet nem rohan – csak jelen van, ahogyan Isten is.
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…