Van egy közmondásunk, ami azt mondja: Néma gyereknek anyja se érti a szavát. Ez alatt azt értjük, hogy ha valakinek baja van, ne tartsa magában, hanem közölje. Így elmondva persze van értelme, de maga a közmondás eléggé sántít. Te magad is tapasztalhatod, hogy anya mindent tud. Néha meg se kell szólalnod, csak rád néz, máris bajban vagy. Persze, előfordul, hogy túlaggódja a dolgokat, vagy félreért valamit, de az esetek többségében olyan sasszeme van, mint senki másnak. És olyan szíve, hogy mire te kimondanád, hogy „Anya, tudnál nekem hozni egy…”, ő már ott áll a hátad mögött a kívánt dologgal.

Isten olyan, mint a legcsodálatosabb édesanya. Mindent tud rólad, de tényleg mindent. Másokat becsaphatsz, magadat is akár, de Istent soha. Az érzéseid, gondolataid, indulataid, hiányosságaid, értékeid, mulasztásaid és kedvességeid mind-mind nyitott könyvként vannak Előtte. Ugyanúgy a szándékaid, törekvéseid, céljaid is. Ha te nem is vagy képes megfogalmazni, hogy mi zajlik benned vagy veled, Isten érti, tudja. És válaszol. Ráadásul úgy, hogy ha utánaszámolsz, kiderül, hogy a megoldás már akkor úton volt, amikor a problémád még fel sem merült.

A mennyei Apukával nagyon jó beszélgetni. Nem kell óvatoskodni, nem kell sumákolni. Bátran elmondhatsz Neki bármit, amit csak szeretnél. És tudhatod, hogy akármit mondasz, nem fogod elveszíteni a szeretetét, megbecsülését, nem okozol Neki csalódást. Sőt, minden beszélgetéssel még közelebb érezheted magad Hozzá, s te is egyre tisztábban érted Őt.

És most?

„Atyám, köszönöm, hogy meghallgattál!” Ez a kifejezés gyakran hangzik el imák végén, de Jézus Lázár sírjánál ezzel a mondattal indított. Nem is kért még semmit, akkor mégis mit hallgatott meg az Atya? Mindent, ami addig a háttérben, a szívekben, a gondolatokban történt.

Isten tud rólad, hall téged a szavak szintjén túl is. Imádkozz ma ezzel a bizonyossággal!