november 4. kedd
„Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!” (Jeremiás 17:9)
1980-ban a Dartmouth Egyetem kutatói végeztek egy tanulmányt. A résztvevőket tükör elé ültették, egy maszkmester valósághű heget festett az arcukra, ezután megkérték őket, hogy beszélgessenek idegenekkel, és figyeljék meg, milyen hatást váltanak ki belőlük. Mindannyian arról számoltak be, hogy bántást, elutasítást kaptak, furcsán bámulták őket vagy rájuk se néztek – ahogy arra számítani lehetett. Amiről a résztvevők nem tudtak: mielőtt kiléptek volna az ajtón, a sminkes még egy utolsót igazított a „seben” – valójában teljesen eltávolította azt. A résztvevőkön nem volt semmiféle torzulás, csak azt hitték, hogy csúnya az arcuk. Szenvedést éltek át valami miatt, ami nem is létezett.
Sokan nem tudják, de így működik az agy: nem a valóságot mutatja, hanem azt, amire számítunk, amiről meg vagyunk győződve. Szövetségeseket keres, akik minket igazolnak, érveket, amelyek alátámasztják azt, amiben eleve hittünk.
Az emberek nagy része azt hiszi, hogy csalhatatlan, és nem érti, hogy miért nem úgy alakul az élete, ahogy várta. Te viszont már tudod, hogy az agy torzít, ezért óriási előnyöd lehet:
Ha a félelmeidet vetíted rá mindenre, akkor egy kalitkában fogod leélni az életedet. Ha a vágyaidat veszed alapul, akkor sorra fogod kapni a pofonokat. Nem a múlt vagy a jövő miatt szenvedsz, azok ebben a pillanatban nem léteznek. Ami valójában gyötör, azok az emlékeid vagy a képzeleted, jövőképed. Egyetlen olyan dolog van, amely csalhatatlan, az pedig Isten szava.
Bármit gondolsz magadról, bármit olvasol ki mások arcából vagy viselkedéséből, mindig kérdezd meg, hogy Istennek mi a véleménye erről! Nem találsz máshol tiszta tükröt, csak Nála.
És most?
Ha felütsz egy határidőnaplót, mindennap egy üres lapot találsz benne. Ez az életed. Ami tegnap volt, az elmúlt. Ami holnap lesz, az még bárhogyan alakulhat.
Élj ma úgy az Úrért, hogy ez a nap csodálatos emlék és erős ugródeszka lehessen!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…