Advent első vasárnapján nem csupán annak lehet örülni, hogy a mai nappal elindul egy csodaszép időszak, amely tele van színekkel, illatokkal, fényekkel, ajándékokkal. Ilyenkor azt is sokszor hallod, hogy az advent jelentése „eljövetel”, a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami az „Úr eljövetele”. A kifejezés Jézus Krisztus mindkét eljövetelére utal: a karácsonyra, amikor megszületett, és az idők végeztével várható második eljövetelére is.

Isten már a világ kezdetén megígérte, hogy elküldi majd a Megváltót erre a földre, s ez az ígéret minden korszakban megismétlődött. Az emberek nem tudták, hogy mikor válik majd valóra, és hogy milyen formában, de nagyon várták, hogy megtörténjen. Arra is van ígéretünk, hogy Jézus újra eljön, és a Bibliánk arra figyelmeztet, hogy álljunk készen rá.

De mit is jelent „készen lenni”? Nem tökéletességet, hanem egy nyitott, várakozó szívet. Egy olyan életet, amely Isten felé fordul – még akkor is, ha nem értünk mindent.

Az adventi koszorú első gyertyája a reményt jelképezi. És ahogy fellobban a lángja a gyertyának, amikor meggyújtják, a te szívedben is fellángolhat a remény: az Úr közel van, nem feledkezett meg rólad, amit ígért, azt megtartja.

Ebben az adventi időszakban ne csak a külső dolgokra figyelj, hanem nyisd meg a szíved Felé! Az Úr szeret, eljött ebbe a világba, hogy megkeressen és megtartson téged. Tanulj meg várni Rá reménységgel és bizalommal!

Igyekezz készen állni ma, holnap – bármikor, amikor jön.

És most?

Írj egy reményüzenetet biztatásul valakinek a környezetedben: egy barátnak, aki szomorú, egy családtagnak, aki stresszes, akár tanárnak, osztálytársnak is.

Például küldd el neki ezt a dalt, és írj mellé egy kis üzenetet: „Csak akartam mondani, hogy hiszem, hogy jobb napok jönnek. Isten szeret téged. Kitartás!”